A Munka-, Szociális- és Családügyi Központ júliusban rögzített hivatalos adatai szerint 362 ukrán, öt orosz, három fehérorosz, egy palesztin és egy kanadai dolgozik a szlovákiai egészségügyben. A központ azonban csak az Európai Unió területén kívülről érkező külföldiekről készít felmérést, akik az úgynevezett hiányszakmákban dolgoznak. Az unió tagállamaiból érkezők nem kötelesek a munkaügyi hivatalba bejelentkezni. A Szlovák Orvosi Kamara listáján tavaly néhány tucat cseh alkalmazott szerepelt, valamint több lengyel, bolgár, román, osztrák és más uniós tagállambeli orvos.

Igor Pramuk, a Szlovák Kórházak Szövetségének alelnöke a külföldi orvosok alkalmazásának nehézségeiről beszél. „Egyelőre, ami más területeken jól működik, és úgy vélem, hogy egyszerűsödnek a feltételek, az egészségügyben sajnos nem. Meg kell állapítanunk, hogy

nincs előrelépés, az akadályok az egészségügyi dolgozók alkalmazásában még mindig akkorák, hogy sokan inkább Csehországba, Lengyelországba mennek, vagy más országot választanak”

– magyarázta az alelnök.

Az Egészségügyi Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarája azonban ellenzi az ukrán konkurencia alkalmazását, mert úgy véli, azok az alkalmazottak, akik nem felelnek meg az európai uniós elvárásoknak, ronthatnak az egészségügyi ellátás minőségén, és veszélyeztethetik a biztonságát.

Az Egészségpolitikai Intézet adatai szerint

3500 orvos és ugyanennyi nővér hiányzik Szlovákiában, illetve sok a nyugdíjas és a nyugdíj előtt álló alkalmazott.

Az illetékesek úgy vélik, az orvos- és nővérszakma besorolása a hiányszakmák közé, segíti a külföldiek alkalmazását.

A szlovák egészségügyi tárca még az év elején jelentette be, hogy szeretné megkönnyíteni számukra a belépőtesztek megírását. „Az egyetemek eddigi tapasztalatai alapján a legfőbb oka annak, hogy kevesen sikeresek a kiegészítő vizsgákon, a hiányos államnyelvtudás, valamint az, hogy a jelentkezők lebecsülik a felkészülés fontosságát” – mondta el Zuzana Eliášová, a szaktárca szóvivője.