Három évvel ezelőtt még alulmaradt Theresa May-jel szemben, de szerdán már ő léphetett be, mint új lakó, a londoni Downing Street 10 ajtaján.

Boris bosszúval kezdte a kormányzást. A vezetőválasztáson állva maradt utolsó ellenfe, Jeremy Hunt külügyminiszter nem kapott megbízatást. Sőt, olyan, amúgy Johnsonhoz hasonlóan keményvonalas brexithívőknek is kiadta az útját, mint Liam Fox külkereskedelmi miniszter, akinek az volt a bűne, hogy a rivális Huntot támogatta.

A legsokkolóbb kinevezés – ami még a brexitpártiak között is megrökönyödést váltott ki – az egyes körökben „őrült professzornak” vagy „gonosz géniusznak” nevezett, a 2016-os kilépési kampányt sikeresen levezénylő Dominic Cummings főtanácsadói kinevezése volt.

Cummings volt az, akinek éles eszét még ellenségei is dicsérték, és ő volt az, aki a választói adatok hatékony, de ellentmondásos kielemzésével segített megalkotni a kilépők győzelmét. Emellett goromba modoráról is híres, és még a parlamenti keményvonalas brexitcsoport tagjait is lehülyézte és vezető tory párttagokkal veszett össze.

A kampányokban tapasztalt tanácsadó érkezése arra utalhat, hogy

Johnson rövid időn belül előre hozott választásokra számít

és úgy hiszi, hogy azokat az ő segítségével megnyerheti.

A Johnson-féle kabinettisztogató akcióban visszatért a kormányba Priti Patel volt külföldi fejlesztési miniszter és a belügyi tárcát kapta. Bevándorló származása ellenére valószínűleg keményedni fog a belügy bürokráciája, például a letelepedni vágyó uniós migránsokkal szemben.

Patel 2011-ben egyébként a halálbüntetés ismételt bevezetését is felvetette, de később meggondolta magát. A szintén keményvonalas és Brüsszelben ferdítéssel is vádolt volt brexitminiszter, Dominic Raab is visszatért, mégpedig a külügyi tárca élére, a távol-keleti nyelveket beszélő Hunt helyére.

Az avítt beszédstílusa és halszálkás öltönyei miatt gúnyolt brexitpárti parlamenti képviselő, egyben a keményvonalas Európai Kutatócsoport nevű konzervatív frakció vezetője, Jacob Rees-Mogg pedig alsóházi elnök lesz.

Nem maradt elég idő

Közben politikai elemzők arra figyelmeztettek, hogy még ha újra is lehetne tárgyalni a 27 fennmaradó EU-tagállammal Nagy-Britannia válási alkuját, akkor sem maradna elég idő, hogy az október 31-i kilépésig, azt a brit parlament elfogadja.

Jonhnson azonban azt ígérte beszédében, hogy „új alkut köt, az antidemokratikus ír határgarancia nélkül”, amúgy pedig

mindenképp megvalósítja a brexitet és rácáfol a „kételkedőkre és a sötét jövőben hívő pesszimistákra”.

Johnson, aki előző napi beiktatása óta első ízben szólalt fel az alsóházban, csütörtökön kijelentette: a brexitfolyamat e késői szakaszában is lehetséges egy új megállapodás az Európai Unióval Nagy-Britannia kilépésének feltételrendszeréről, de ennek az egyezménynek nem lehet része az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének megelőzését célzó tartalékmegoldás (backstop). A brit kormányfő szerint ha egy ország nagyra értékeli függetlenségét és van önbecsülése, nem fogadhat el olyan szerződést, amelynek alapján lemond gazdasági függetlenségéről és saját kormányzásának jogáról, márpedig a jelenlegi kilépési megállapodásban foglalt backstop-mechanizmus érvényesítése éppen ezt jelentené.

Nem megoldás az sem, hogy e mechanizmus alkalmazására időhatárt szabjanak; megállapodás a kilépés feltételeiről csak a backstop-záradék eltörlésével lehetséges

- mondta Johnson. A miniszterelnök továbbra is kiállt a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,2 millió külföldi EU-állampolgár jogosultságainak megtartása mellett.

Kommentátorok szerint Johnson ideológialag homogén kormányt hozott létre, amelyben a korábbival szemben mindenki kész a kemény brexitre – annak dacára, hogy ezt a konzervatív kormánypárt képviselőinek egy jelentős csoportja ellenzi.