eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Johnson új brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. kapujában 2019. július 24-én. Az elődje, Theresa May lemondott.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Boris Johnson túl van az első miniszteri kinevezéseken

Teljes körű kormányátalakítás zajlott le szerda este Nagy-Britanniában: Boris Johnson az eddigi kabinet gyakorlatilag összes magas rangú tagját menesztette, számos más vezető kormánytisztviselő pedig önszántából távozott posztjáról. Megvannak a kinevezések is.

A lemondók közé tartozik Jeremy Hunt eddigi külügyminiszter, Philip Hammond volt pénzügyminiszter és David Gauke igazságügyi miniszter.

Lemondott Greg Clark, aki az üzleti ügyek minisztériumát vezette, távozott Rory Stewart a nemzetközi fejlesztési minisztérium éléről, és Chris Grayling eddigi közlekedési miniszter is bejelentette, hogy nem kíván Boris Johnson kormányában tisztséget vállalni, bár londoni médiaértesülések szerint őt is inkább "felkérték", hogy ne akarja tovább betölteni eddigi posztját. Graylinget számos bírálat érte, miután minisztériuma több erősen vitatott hatékonyságú szerződést kötött hajózási társaságokkal az esetkeges megállapodás nélküli Brexit okozta kereskedelmi fennakadások kiküszöbölésére.

Némi meglepetésre Johnson menesztette Liam Fox külkereskedelmi minisztert, aki az új kormányfőhöz hasonlóan a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborának tagja volt - igaz, legutóbb Johnson vetélytársát, Jeremy Huntot támogatta -,

valamint Karen Bradley északír-ügyi minisztert, Damian Hinds oktatási minisztert, Caroline Nokes-t, a belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkárát, és alig három hónap után elvesztette tisztségét Penny Mordaunt, Nagy-Britannia első női védelmi minisztere is. Ő szintén a Konzervatív Párt elkötelezett brexittáborának tagja, de szintén Jeremy Hunt volt külügyminisztert támogatta a párt vezetőválasztási versengésében.

Új miniszterek

Boris Johnson szerda este bejelentette, hogy

a külügyminiszteri tisztségre Jeremy Hunt utódjaként Dominic Raab volt brexitügyi minisztert nevezte ki.

Raab a Konzervatív Párt legradikálisabban EU-szkeptikus szárnyának prominens képviselője. Ő vetette fel nemrégiben, hogy akár a jelenlegi parlamenti ülésszak idő előtti lezárásával is meg kell akadályozni, hogy a parlament valamilyen módon elejét vegye a megállapodás nélküli kilépésnek az EU-ból. Raab érvelése szerint erre azért lenne szükség, mert az alsóház már eddig is tett kísérleteket arra, hogy kivegye a kormány kezéből a brexitfolyamat irányítását. Az elképzelést a Konzervatív Páton belül is súlyos bírálatok érték.

Johnson a belügyminisztérium élére Priti Patelt nevezte ki. Patel személyében ugyancsak egy radikálisan EU-szkeptikus politikus került az új kormányba.

Az eddigi belügyminisztert, Sajid Javidot pénzügyminiszternek nevezte ki a brit kormányfő. Javid befektetési banki állásokat töltött be, mielőtt politikai pályára lépett.

Nekiszaladt Johnsonnak az ír miniszterelnök

Johnson szerdán tartott beszédében megerősítette azt az álláspontját, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Nem hagyta ezt szó nélkül az ír miniszterelnök, aki szerint a valóságtól elrugaszkodott a felvetés, hogy az elkövetkező hónapokban teljességgel újra lehessen tárgyalni Nagy-Britannia uniós kilépéséről szóló megállapodást. Leo Varadkar az RTE ír közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta:

"meghallgatván mai mondandóját, az a benyomásom támadt, hogy nem csakaz (ír-északír) pótmegoldás eltörlését akarja, hanem egy teljesen új megállapodásról szólt, egy jobb alkuról Nagy-Britannia számára."

Varadkar leszögezte: "Ez nem fog megtörténni".

Theresa May május végén jelentette be, hogy távozik a Konzervatív Párt és a brit kormány éléről. Ennek elsődleges oka az volt, hogy jóllehet May kormánya tavaly novemberben megállapodást kötött az unióban maradó huszonhét tagállam vezetőivel a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, a brit parlament azonban ezt azóta háromszor is elutasította.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×