Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
326.07
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
London, 2017. február 1.A brit parlament épülete, amelyben az alsóház a Brexit-folyamat elindításához szükséges parlamenti határozattervezetet vitatja meg Londonban 2017. február 1-jén. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Ezzel a forgatókönyvvel úszhatják meg a britek az EP-választást

„Megadta magát az EU-nak, mondjon le!” – ezt vágta egy képviselő Theresa May brit miniszterelnök szemébe a brexithatáridő meghosszabbítását hozó brüsszeli uniós csúcs után. A kormányfő ugyanakkor védelmébe vette az alkut, amelynek nyomán országa október végéig eldöntheti el, hogyan lépjen ki.

„Elfogadja, hogy kilépési egyezménye aláássa demokráciánkat, Észak-Írország alkotmányos alapját, önkormányzatunkhoz való jogunkat, a jogaink feletti ellenőrzést és a nemzeti érdeket? Lemond?” – szegezte Theresa Maynek a gyilkos kérdést a brit parlament egyik régi euroszkeptikusa, Bill Cash, aki „szánalmas megadásnak” minősítette a brit miniszterelnök brüsszeli tárgyalásait.

Az uniós csúcson sikerült kialkudni, hogy a britek még október végéig EU-tagok maradjanak, és így a parlamentnek lehetősége lesz újragondolnia, hogy elfogadja-e May és Brüsszel válási egyezményét. Ha a Cashhez hasonló képviselőkön múlik, akkor nem, sőt May is mehet.

A kormányfő azonban eddig is makacsul túlélte a saját pártján belül ellene indított támadásokat, és azzal vágott vissza: „az hiszem, tudja erre a választ”.

Volt brexitügyi minisztere, a korábban lemondott David Davis is arra figyelmeztette:

„drámai módon erősödnek majd azok a hangok”, amelyek a lemondását követelik.

Egy új konzervatív vezető és miniszterelnök lehetővé tenné a brexittárgyalások újraindítását és az ír határgarancia újratárgyalását” – vélekedett.

May a brüsszeli rendkívüli csúcs után a westminsteri parlament elé állva arról beszélt, hogy ami most, a brexit kapcsán folyik, az „nem normális a brit politikában. Nem lesz könnyű egyezségre jutni, mert mindkét oldalnak engedményeket kell tennie” – itt hazája két nagy politikai pártjára utalt, miközben a többi 27 uniós tagállam továbbra is azt várja, hogy mivel zárul az elhúzódó szappanopera a brit törvényhozásban.

A kimenetelek között továbbra is ott van a „kaotikus, kemény brexit”, a megállapodás alapján történő kilépés, amely átmeneti időszakot vezetne be és így meg lehetne állapodni az EU-val való kereskedelemről, és

lehetőség lenne egy második népszavazás is, amelyen a brit nép meggondolhatja magát.

Sokak szerint a szerdai döntés nem oldott meg semmit, csak elodázza a brexitdráma végét. May ugyanakkor arra utalt, hogy az ellenzéki Munkáspárt vámuniós követelése és saját elképzelései között nincs nagy szakadék.

Ha sikerül megállapodásra jutnia az ellenzékkel, akkor a parlamentben vele szavaz majd a válási egyezményre, és így May elérheti célját:

levezényli Nagy-Britannia uniós kilépését, mert szerinte a brit választók 3 százalékos többsége erre adott felhatalmazást.

Az EU pedig fellélegezhet, mert nem kell majd többet a brit kilépésre figyelnie saját sürgős ügyei helyett. Nem világos azonban, hogy Nagy-Britanniában mikor lesz meg a parlamenti konszenzus, amely lehetővé teszi a brexitet.

May most a parlamentben is megismételte, szeretné gyorsan megvalósítani a ratifikációt, mert így az is elkerülhető lesz, hogy a britek – számukra bizarr módon – európai parlamenti választásokat tartsanak, holott kifelé tartanak az unióból. A voksolást május 23-ra írták ki, tehát eddig kell a brit parlamentnek egyezségre jutnia, ha nem akar részt venni az uniós választásokon.

May saját konzervatív pártjának keményvonalasai azonban továbbra is makacsok és közölték: ha ismét, változatlan formában viszik a parlament elé a válási egyezményt, akkor megint leszavazzák, függetlenül attól, hogy Maynek sikerült-e megszereznie az ellenzék támogatását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

Sayfo Omar a migrációs válságról: ha Irán káoszba süllyed, sokan úgy érezhetik, többet veszítenek, ha maradnak

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint elhúzódó migrációs válságot okozhat a jelenlegi közel-keleti konfliktus. Sayfo Omar az InfoRádióban arról beszélt: a térségben ezzel együtt bizonytalan ideig tartó társadalmi, politikai és gazdasági válság körvonalazódik, és a legrosszabb forgatókönyv esetén emberek tömegei kelhetnek útra a kaotikus helyzetben.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×