Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
London, 2017. február 1.A brit parlament épülete, amelyben az alsóház a Brexit-folyamat elindításához szükséges parlamenti határozattervezetet vitatja meg Londonban 2017. február 1-jén. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Ezzel a forgatókönyvvel úszhatják meg a britek az EP-választást

„Megadta magát az EU-nak, mondjon le!” – ezt vágta egy képviselő Theresa May brit miniszterelnök szemébe a brexithatáridő meghosszabbítását hozó brüsszeli uniós csúcs után. A kormányfő ugyanakkor védelmébe vette az alkut, amelynek nyomán országa október végéig eldöntheti el, hogyan lépjen ki.

„Elfogadja, hogy kilépési egyezménye aláássa demokráciánkat, Észak-Írország alkotmányos alapját, önkormányzatunkhoz való jogunkat, a jogaink feletti ellenőrzést és a nemzeti érdeket? Lemond?” – szegezte Theresa Maynek a gyilkos kérdést a brit parlament egyik régi euroszkeptikusa, Bill Cash, aki „szánalmas megadásnak” minősítette a brit miniszterelnök brüsszeli tárgyalásait.

Az uniós csúcson sikerült kialkudni, hogy a britek még október végéig EU-tagok maradjanak, és így a parlamentnek lehetősége lesz újragondolnia, hogy elfogadja-e May és Brüsszel válási egyezményét. Ha a Cashhez hasonló képviselőkön múlik, akkor nem, sőt May is mehet.

A kormányfő azonban eddig is makacsul túlélte a saját pártján belül ellene indított támadásokat, és azzal vágott vissza: „az hiszem, tudja erre a választ”.

Volt brexitügyi minisztere, a korábban lemondott David Davis is arra figyelmeztette:

„drámai módon erősödnek majd azok a hangok”, amelyek a lemondását követelik.

Egy új konzervatív vezető és miniszterelnök lehetővé tenné a brexittárgyalások újraindítását és az ír határgarancia újratárgyalását” – vélekedett.

May a brüsszeli rendkívüli csúcs után a westminsteri parlament elé állva arról beszélt, hogy ami most, a brexit kapcsán folyik, az „nem normális a brit politikában. Nem lesz könnyű egyezségre jutni, mert mindkét oldalnak engedményeket kell tennie” – itt hazája két nagy politikai pártjára utalt, miközben a többi 27 uniós tagállam továbbra is azt várja, hogy mivel zárul az elhúzódó szappanopera a brit törvényhozásban.

A kimenetelek között továbbra is ott van a „kaotikus, kemény brexit”, a megállapodás alapján történő kilépés, amely átmeneti időszakot vezetne be és így meg lehetne állapodni az EU-val való kereskedelemről, és

lehetőség lenne egy második népszavazás is, amelyen a brit nép meggondolhatja magát.

Sokak szerint a szerdai döntés nem oldott meg semmit, csak elodázza a brexitdráma végét. May ugyanakkor arra utalt, hogy az ellenzéki Munkáspárt vámuniós követelése és saját elképzelései között nincs nagy szakadék.

Ha sikerül megállapodásra jutnia az ellenzékkel, akkor a parlamentben vele szavaz majd a válási egyezményre, és így May elérheti célját:

levezényli Nagy-Britannia uniós kilépését, mert szerinte a brit választók 3 százalékos többsége erre adott felhatalmazást.

Az EU pedig fellélegezhet, mert nem kell majd többet a brit kilépésre figyelnie saját sürgős ügyei helyett. Nem világos azonban, hogy Nagy-Britanniában mikor lesz meg a parlamenti konszenzus, amely lehetővé teszi a brexitet.

May most a parlamentben is megismételte, szeretné gyorsan megvalósítani a ratifikációt, mert így az is elkerülhető lesz, hogy a britek – számukra bizarr módon – európai parlamenti választásokat tartsanak, holott kifelé tartanak az unióból. A voksolást május 23-ra írták ki, tehát eddig kell a brit parlamentnek egyezségre jutnia, ha nem akar részt venni az uniós választásokon.

May saját konzervatív pártjának keményvonalasai azonban továbbra is makacsok és közölték: ha ismét, változatlan formában viszik a parlament elé a válási egyezményt, akkor megint leszavazzák, függetlenül attól, hogy Maynek sikerült-e megszereznie az ellenzék támogatását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×