eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Európa hibás nézete: "nem az számít, honnan jön a gáz"

„Nem azt a csatát vívják, amelyiket kell” – így értékelte a „gázipari gurunak” is nevezett nemzetközi szakértő az Egyesült Államok és Oroszország rivalizálását a földgáz kérdésében. A szakember megjegyzései valószínűleg terítéken lesznek Donald Trump amerikai elnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár washingtoni találkozóján.

A szerb születésű, de Ausztriában nagy karriert befutó Nebojsa Nakicenovicról úgy tartják, hogy a hidegháború éveiben ő segédkezett a földgáz-boom beindításában.

Az energetikai szakértő egy olyan intézményben dolgozott, amelyet az akkor farkasszemet néző Szovjetunió és az Egyesült Államok egyetértésével hoztak létre, és amelyet mindkét fél elismert. Washington és Moszkva 1967-ben hozta létre az Alkalmazott Rendszerelemző Nemzetközi Intézetet, ahol tudósok mondtak véleményt az energetikai kérdésekről.

Az intézmény Lyndon Johnson akkori amerikai elnök és Alekszej Koszigin, a szovjet Legfelsőbb Tanács vezetőjének amerikai találkozója után állt fel, mert a két szembenálló fél felismerte, hogy el kell hárítani a fenyegető energiaválságot.

Nakicenovic és csapata a CIA elemzéseit vetette össze titkos szovjet adatokkal és adott a korábbinál jóval alaposabb becslést a Föld metánlelőhelyeiről.

Ajánlásuk az volt, hogy a világ forduljon el a szénerőművektől, és helyezze a hangsúlyt a földgázalapú, nukleáris és napenergiára.

Sebastian Kurz osztrák kancellár washingtoni útja előtt – amelyen az energia és a geopolitika kérdései is szerepelnek majd – a Bécsben dolgozó szakember most azt mondta: Amerikának és Oroszországnak nem a gázra, hanem a megújuló energiára kellene koncentrálnia.

A földgáz-boom, „50 éven át tartó visszalépést okozott. Nem átalakulás volt valójában, hanem visszafordulás. Most nincs vesztegetni való idő, zéró kibocsátást kell elérnünk az évszázad közepére” – utalt a globális felmelegedésre, szembemenve korábbi ajánlásával.

Sokan arra számítottak, hogy a szakértő megmondja majd, mi a jobb: a vezetéken érkező földgáz (amely Oroszországból jön) vagy a cseppfolyósított változat (amelyet Amerika exportál). Ehelyett Nakicenovic arról értekezett az Amerikai Tudományos Szövetség előadásán, hogy hibás a megközelítés, az első számú prioritás az üvegházhatást okozó gázok emissziójának visszafogása kell, hogy legyen.

Az Egyesült Államok és legszorosabb európai szövetségesei – Lengyelország és a balti államok – például hevesen tiltakoznak a Németországba és Ausztriába orosz gázt juttató és most épülő Északi Áramlat 2 vezeték ellen. Még az oroszbarátsággal vádolt Donald Trump is az oldalukra állt – Moszkva szerint azért, hogy helyet csináljon a szerinte drágább amerikai LNG-exportnak. Amerikai diplomaták pedig úgy fogalmaztak: „az orosz gázexport pénzeli a katonai agressziót”.

Az osztrák OMV energiacég egyelőre az Északi Áramlat 2-t és az európai ipart az oroszokhoz kötő gázvezetékeket favorizálja, amiért

Kurz kancellár fejmosásra számíthat Trumptól.

Amit Nakicenovic és kollégái elszámoltak az 1980-as években, az az volt, hogy a földgáz előretörésével párhuzamosan drasztikusan visszaesik a kőszén részesedése az energiamixben.

Több európai ország csak most kezd hátat fordítani a szénnek, és a nagy kérdés az, hogy mi legyen a gáz szerepe a megoldásban. Kurz osztrák kancellár szerint a 2030-as évekre Európa földgázhiánytól fog szenvedni. A kérdés az, hogy az európai politikusok úgy tekintenek-e a dilemmára, hogy a földgáz áthidaló megoldás volt az emisszió-csökkentésben vagy pedig orosz vagy amerikai exportból próbálják pótolni a kieső energiatermelést, ami további geopolitikai feszültséghez is vezethet.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×