eur:
409.47
usd:
374.76
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Emmanuel Macron francia elnök az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény 100. évfordulójának alkalmából a párizsi diadalívnél rendezett ünnepségen 2018. november 11-én
Nyitókép: MTI/EPA/Julien De Rosa

Pánikhangulat Franciaországban

Enyhe, de érzékelhető pánikhangulat lengi körül a francia kormányt, miután az üzemanyagárak emelkedése miatt feldühödött, magukat sárga mellényeseknek nevező autósok szombaton az ország közlekedésének a megbénítására készülnek. Több miniszter az események elfajulásától tart.

Átalakulhat-e a november 17-ére tervezett, az ország közlekedésének a teljes megbénítását célzó spontán, alulról jövő tiltakozás valami váratlan, előre nem látott össznépi megmozdulássá? Ezt próbálja kipuhatolni immár napok óta a francia kormány, és erre a kérdésre igyekeznek választ adni a különböző elemzők és politikai szakértők.

Tény, hogy immár közel tíz napja az ország minden pontján gépkocsikat látni, melyek műszerfalára tulajdonosaik kívülről jól látható módon kihelyezték a kötelező, sárga színű láthatósági mellényt. Ez jelzi, hogy az adott autós dühös és szombaton demonstrálni fog. Ők a „sárga mellényesek”.

A felháborodást az üzemanyag, elsősorban a gázolaj árának a hirtelen megemelkedése okozta.

A dízel literenkénti átlagára ugyanis az októberi 1,24 euróról, mai árfolyamon 400 forintról, novemberre 1,51-re, azaz 488 forintra ugrott, ami azt is jelenti, hogy ez az üzemanyag, ami Franciaországban évtizedekig a legolcsóbbnak számított, immár ugyanannyiba kerül, mint a benzin, sőt helyenként még többe is.

A drágulást részben a kőolaj világpiaci árának az emelkedése okozta, de részben az is, hogy

a kormány, az Emmanuel Macron államfő programjában meghirdetett „ökológiai átmenet” jegyében megemelte a dízel korábban kedvező adóját.

A cél a dízelüzemű motorok fokozatos kiszorítása, ami óriási feladat, hiszen a francia gépkocsipark nagyjából 80 százalékát teszik ki.

De ez a drágulás elemzők szerint csak az utolsó csepp volt a pohárban. A francia autósok már hónapok óta dühösek, mert szerintük a kormány több rend bőrt próbál róluk lenyúzni. Néhány hónapja drasztikusan szigorítottak a műszaki vizsgáztatáson, ami az ezzel kapcsolatos kiadások megugrását eredményezte, de az is fokozta az elégedetlenséget, hogy a közutakon a megengedett, óránként 90 km-es felső sebességhatárt 80-ra csökkentették, ez utóbbi a pénzbírságok számának drasztikus emelkedését eredményezte.

Mindezt tetézi, hogy a gázolaj drágulása a fűtőolaj árának az emelkedését is magával hozta, márpedig

mindkét fejlemény elsősorban a vidéken élőket és az ingázókat érinti,

ami tovább erősítette a centrum-periféria, azaz a nagyvárosok és a vidék, de általában az elit és a nép közötti egyre komolyabb megosztottságot.

A sárga mellényesek által meghirdetett akció népszerűsége láttán a kormány két napja egy sor, a szerényebb háztartások fűtőolaj- és üzemanyagkiadásait kárpótló, illetve a régi gépkocsik lecserélését segítő intézkedést jelentett be mintegy 500 millió euró értékben.

Emmanuel Macron ugyanakkor egy szerda esti tévéinterjúban azt mondta, megérti az elégedetlenséget, de folytatni fogja megkezdett politikáját, vagyis az üzemanyagárakat érintő adókat nem vonják vissza. Ami azt jelenti, hogy a dízel ára januárban tovább fog emelkedni. Nem véletlen, hogy több elemző úgy véli, nem úgy tűnik, mintha a kormányzati és az államfői bejelentések enyhítették volna az autósok haragját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×