Az ukrajnai harcok és a Krím elcsatolása miatt Moszkvára kivetett szankciók nyomán drasztikusan visszaesett a nyugati befektetések aránya és a külföldiekkel kötött partneri megállapodások száma az orosz energiaiparban. Emellett csökkent a külföldi technológiától való függőség is. Mindez azonban csak korlátozott hatással lesz az ágazatra – véli a Reuters.

A 2014-ben bevezetett külföldi szankciók miatt az olyan cégek, mint az állami kézben lévő Rosznyefty nagyon nehezen jutnak külföldi kölcsönökhöz vagy olyan technológiához, amivel ki tudnák aknázni a palagáz és palaolaj, illetve a sarkköri lelőhelyeket.

Így visszaesett az új mezőket megcélzó közös projektek száma, de

nem lassult az orosz olajipar bővülése, amely júliusban rekordot döntött napi 11,2 millió hordó kitermelésével.

A Reuters úgy látja, hogy a jövőben még ezt is meghaladja majd a felszínre hozott olaj mértéke.

Az orosz energiaágazat 2014 óta gyakorlatilag nem vesz fel hitelt nyugati intézményektől és inkább saját vagyonára, valamint az állami bankokra támaszkodva próbálja fejleszteni a technológiát és a szolgáltatásokat, amiket korábban nyugati partnerektől kapott.

Az oroszok kezdenek kínai tőkét és technológiát is bevonni

Elemzők szerint ez a magyarázat arra, hogy az orosz olajipari papírok árfolyamát nem nagyon rázta meg az amerikai szenátus által jóváhagyott újabb szankciós törvényjavaslat híre. Az intézkedéseket ismét csak az ukrajnai harcok, a szíriai háborúban játszott szerep és az amerikai választásokba történt állítólagos orosz beavatkozás miatt szavazták meg a törvényhozók.

Az augusztus 2-án elfogadott törvényjavaslatot „pokoli törvénynek” is nevezik, mert az korlátozhatja az orosz állami bankok tevékenységét, az orosz állampapírok vásárlását és

büntetné azokat a nyugati cégeket, amelyek orosz olaj- és gázipari projektekben vennének részt.

A szavazás után a rubel 10 százalékot, az orosz bankpapírok pedig 20 százalékot vesztettek értékükből. Az olajcégek részvényei viszont 2 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy az év során 27 százalékot erősödtek.

Az orosz olajipar profitját jelenleg az hajtja fel, hogy rubelben határozzák meg az árat. Mivel a valuta gyengült, a bevételek újabb rekordokat döntöttek.

Ezért a szankciókkal kapcsolatos zajok gyakran még jó hatással is vannak a részvényekre – jegyezte meg Dmitrij Maricsenko, a Fitch hitelminősítő elemzője.

Egyelőre nem világos, hogy mi lesz a szenátorok „pokolinak” mondott javaslatával, amit a kongresszusi alsóháznak is meg kell szavazni, majd Trump elnöknek is alá kell írnia, mielőtt törvényerőre emelkedne.

Trump a múltban ugyan bírált egyes, Moszkva ellenes lépéseket, de azokat nem akadályozta meg. Washington komoly csapást mérhetne az orosz olajiparra, ha az Iránt büntető intézkedésekhez hasonlóan megtiltaná partnereinek az orosz olaj vásárlását.

Mivel azonban az oroszok a globális kitermelés több, mint egytizedét adják, a lépés súlyosan érintené a nemzetközi kereskedelmet és magát az Egyesült Államokat is, mint a világ legnagyobb olaj-fogyasztóját – írja a Reuters.