Infostart.hu
eur:
356.06
usd:
302.47
bux:
135653.77
2026. május 7. csütörtök Gizella
Mati, 2018. július 29.Az Elia Kallia által közreadott, 2018. július 23-i videofelvételről készített képen erdőtűz elől menekülő emberek Athén északkeleti elővárosának, Matinak a tengerpartján. Az Athén környékén keletkezett két erdőtűzben nyolcvanhárom ember életét vesztette, több tucatnyinak a sorsa egyelőre ismeretlen. (MTI/AP/Elia Kallia)
Nyitókép: (MTI/AP/Elia Kallia)

Kevesebb lenne az erdőtűz, ha egész Európa készenlétben lenne

„Európa nem végzi el házi feladatát” az erdőtüzek megelőzése kérdésében - figyelmeztettek szakértők, akik szerint az érintettek nem hajtják végre azokat a fontos intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetők lennének a tragédiák - mind például a görögországi erdőtűz.

Az európai kormányok és földek tulajdonosai nem fektetnek be pénzt egyszerű tűzvédelmi lépésekbe, pedig ez segítene megelőzni a súlyos katasztrófákat – figyelmeztettek erdészeti szakemberek.

A figyelmeztetés különösen időszerű a görögországi Mati üdülőhelyen történt tragédia nyomán, amelyben 88 ember lelte halálát a gyorsan terjedő tűzben. Ugyanakkor az északon fekvő Svédországban is heteken át égett az erdő.

Az Európai Erdészeti Intézet (EFI) figyelmeztetett, hogy a hőhullámok és az éghajlatváltozás miatt, nem csak a dél-európai országok vannak veszélyben és több tűzesetre kell felkészülni.

Az Unió Erdőtűz Információs Szolgálata a héten vörös riasztást adott ki Dánia, Németország, Spanyolország, Ciprus és Olaszország esetében

és megjegyezte, hogy Franciaországban és Nagy-Britanniában is fennállt az erdőtüzek lehetősége.

Alexander Held, az Európai Erdészeti Intézet vezető kutatója szerint az első lépés a vadtüzek elleni harcban az úgynevezett

„tűz háromszög” felismerése – ez a hő, az oxigén és a gyúlékony anyag kombinációját jelenti.

Mint a Telegraph című brit lapnak elmondta: „nem tudjuk megszüntetni az összes tényezőt és különösen nem az oxigént, így a gyúlékony anyagra kell összpontosítanunk. Azaz a növényzetre – ennek része az ellenőrzött égetés, a növényzet levágása, lelegeltetése és a talaj letakarása – magyarázta.

Az Erdészeti Intézet szerint az európai földtulajdonosok nem hoznak létre a tüzet fékező ütközőzónákat, amelyeket kevésbé gyúlékony növényzet telepítésével lehet kialakítani.

Az intézmény ezért azt javasolja, hogy

más országok is kövessék a Németországban és Csehországban sikeresen kipróbált „természethez közeli erdőgazdálkodást”, amely fenntartja a talaj nedvességtartalmát.

A görög kormányt ugyanakkor heves bírálatok érték, amiért nem hozott létre ütközőzónákat az attikai térségben, ahol 88 ember lelte halálát a múlt heti tüzekben – a múlt század kezdete óta legsúlyosabbnak mondott katasztrófában a szabadságukat töltő emberek a tengerbe menekültek a lángok elől, de egy 26 fős csoport csapdába került és odaveszett, bár mindössze 30 méterre voltak a parttól.

Ami igazán fájdalmassá teszi a tragédiát: az emberek holttesteit egy zárt ajtó közelében fedezték fel – ezen keresztül lejutottak volna a tengerhez.

A tűz több száz házat pusztított el és megolvasztotta az útjába került autók fémrészeit.

Szakértők most arra figyelmeztettek, hogy egész Európának készenlétben kell lennie

– Svédországban például 20 kisebb erdőtűz égett a példátlan aszály nyomán.

„Nem végezzük el a házi feladatot, nem hozunk létre védett tereket, védővonalakat – a tűzoltókra hagyatkozunk, de nekik nincs elég felszerelésük vagy képzettségük az erdőtüzek elleni harcra” – mondta az uniós erdészeti illetékes.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A csúcsokat döntő forint jobb a régiós devizáknál – de meddig tarthat az erősödés?

A csúcsokat döntő forint jobb a régiós devizáknál – de meddig tarthat az erősödés?

Tovább dönti a csúcsokat a forint, a csütörtök reggeli piacnyitásra a hazai fizetőeszköz az euróval szemben négyéves csúcsra erősödött, miközben a dollár a devizapiacokon tovább gyengült – mondta az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője, aki arról is beszélt, hogy meddig tarthat a hegymenet, és miért jobb jelenleg a forint a régiós devizáknál.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Eldőlt az első dominó Európában, kamatot emelt a leggazdagabb ország jegybankja

Eldőlt az első dominó Európában, kamatot emelt a leggazdagabb ország jegybankja

Csütörtökön váratlanul 25 bázisponttal 4,25 százalékra emelte irányadó kamatát a norvég jegybank, meglepve a piaci elemzők többségét, akik változatlan kamatszintre számítottak. Az erős bérnövekedés és a magas energiaárak által táplált inflációs nyomás indokolta a lépést: a maginfláció márciusban 3,0 százalékon állt, jóval a 2 százalékos jegybanki cél felett. A Norges Bank ezzel irányt váltott, miután tavaly még kétszer kamatot vágott, és további lazítást jelzett előre 2026-ra. A döntés nyomán a norvég korona erősödött az euróval szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×