Infostart.hu
eur:
388.21
usd:
334.42
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Földközi-tenger, 2018. április 21.Afrikai migránsnak segítenek gumicsónakba szállni az illegális bevándorlók tengeri mentését végző SOS Mediterranee civil szervezet Aquarius nevű hajója legénységének tagjai a Földközi-tengeren 2018. április 21-én. Az Aquarius mintegy 250 csónakban utazó illegális bevándorlót vett a fedélzetére a líbiai partoktól mintegy 50 kilométerre. (MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)
Nyitókép: CHRISTOPHE PETIT TESSON

Minicsúccsal készül a válság megoldására Brüsszel

Észak-afrikai migrációs központok felállítását fontolgatja az Európai Unió – ezekben a centrumokban bírálnák el egy kiszivárgott anyag szerint a menedékkérelmeket. Brüsszel ezzel akarja leállítani a Földközi-tengeren át folyó migrációt és lecsendesíteni a bevándorláselleni harcot zászlajukra tűző tagállamokat. Vasárnap informális migrációs minicsúcstalálkozót tartanak.

Informális migrációs és menekültügyi munkaértekezletet hívott össze Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vasárnapra Brüsszelbe, a találkozón egyes érdekelt tagállamok vezetői vesznek részt. A hivatalos tájékoztatás szerint az egyeztetés célja, hogy "európai megoldásokat" keressenek a migráció kérdésére az uniós állam- és kormányfők jövő csütörtökön kezdődő rendes csúcstalálkozója előtt.

A sajtóban arról számoltak be, hogy a hétvégi minicsúcsra

  • Ausztria,
  • Bulgária,
  • Görögország,
  • Málta,
  • Németország,
  • Olaszország,
  • Spanyolország

vezetői kaptak meghívást, de ezt egyelőre nem erősítette meg a bizottság.

A jövő heti, egyébként számos más nehéz kérdést is felölelő EU-csúcs legfontosabb és legmegosztóbb témája a migrációs és menekültpolitika lehet.

Az EU Afrikában szűrné ki a migránsokat

Előzőleg kiderült, hogy a tagállamok döntéshozó szerve, az Európai Tanács „támogatja a regionális partralépési platformok elképzelését” – a bürokratanyelvi fordulat magyarra fordítva annyit jelent, hogy az Európai Unió Észak-Afrikában olyan központokat hozna létre, ahol elbírálnák, hogy az EU-ba igyekvő emberek közül ki gazdasági bevándorló és ki védelemre szoruló valódi menekült. A kiszivárgott anyag a jövő heti EU-csúcs zárónyilatkozatában szerepelne.

Az elképzelés szerint „az ilyen platformok segítségével gyorsan szét lehetne választani a migránsokat és a menekülteket és csökkenteni a késztetést, hogy az emberek a veszélyes tengeri átkelésre vállalkozzanak” – tudósított a szöveget megszerző Guardian című brit lap.

Az újság szerint egyre nő a terv támogatottsága, de politikai ellenállás és gyakorlati problémák is gátat emelhetnek előtte. Egy szakértő úgy fogalmazott:

„nem világos, hogyan veszi majd rá az EU a harmadik országokat, hogy elfogadják a vazallusi státuszt”.

A június 28-n induló EU csúcs egyik kiemelt témája a migráció, bár a britekkel folyó kaotikus Brexit-tárgyalásokra is időt kell majd szakítani.

Az uniós vezetők megpróbálnak majd alkut kötni arról, hogyan kezeljék az EU területére havonta belépő többezer menekültet és migránst.

A Guardian szerint

az EU kemény magjában már attól tartanak, hogy részben a migráció miatt kezd szétesni az unió

– erről beszélt Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, aki azt mondta: „Európában a dezintegráció folyamata zajlik. Egyes államok befelé fordulnak, nemzeti megoldásokat keresnek az olyan problémákra, amelyeket európai szinten lehet megoldani.

Kedden Berlinben egyeztetett Macron francia elnök és Merkel német kancellár, az EU-integráció hagyományos motorjának számító francia-német páros vezetői. Macron a találkozó után azt mondta, hogy „az EU folytatja az illegális embercsempész-útvonalak felszámolását” és „belső és külső szolidaritási mechanizmusokat épít”. Az EU határvédelmi és parti őrségi szervét a Frontexet átalakítják és az lesz az új európai határőrség – mondta.

Merkelre közben otthon nagy nyomás nehezedik belügyminisztere, Horst Seehofer részéről, hogy a hónap végig álljon elő egy közös európai migrációs tervvel. A miniszter, aki nyilvánosan bírálta főnökét, azt akarja, hogy a német szervek kezdjék visszafordítani az embereket a határról, ha nincs közös, európai megoldás.

Egyelőre nem világos, hogyan működnek majd a kiszivárgott anyagban említett, észak-afrikai „partralépési platformok” a gyakorlatban. Egy EU-illetékes megjegyezte, hogy ez egy korábbi, német-dán javaslat felvizezett változata, amely szerint oda küldenék vissza az átkelőket, ahonnan elindultak és ott vizsgálnák meg kérelmeiket.

Az is kérdés, hogy mennyi pénzbe kerülne a terv, és hogy az EU-n kívüli centrumok megfelelnének-e az EU szabványainak.

Közben az Európai Menedékkérelmi Ügynökség közölte, hogy tavaly 44 százalékkal esett az EU-ban menedéket kérők aránya, ugyanakkor Németországban kétszer annyian nyújtottak be kérelmet, mint a korábbi időszakban.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×