Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.61
bux:
0
2026. június 12. péntek Villő
Meseberg, 2018. június 19.Angela Merkel német kancellár, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő (b-j) a német kormány vendégháza, a Berlin melletti mesebergi kastély erkélyén 2018. június 19-én, a német és a francia kormánynak a kastélyban tartott közös konzultációján. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: Christian Bruna

Merkel és Macron is erősebb uniós határokat akar

Németország és Franciaország támogatja, hogy az Európai Unión kívül jöjjenek létre központok a menedékjogi kérelmek elbírálására.

Véglegesítették a június 28-án esedékes uniós csúcstalálkozóra készített német-francia javaslatokat. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a Berlin melletti Mesebergben tárgyalt.

A tervezet alapján olyan platformok jönnének létre a közösség határain kívül, ahol a hatóságok az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával együttműködve különválaszthatnák a nemzetközi védelemre szorulókat az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól, és utóbbiakat visszaküldhetnék hazájukba. Szorgalmazták emellett az EU-s külső határ védelmének megerősítését a Frontex uniós határ-, és partvédelmi ügynökség személyzetének nagymértékű növelésével és hatáskörének jelentős bővítésével.

Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az InfoRádiónak nyilatkozva úgy vélte, hogy konfliktusos helyzet alakulhat ki a menekültügyi szabályozással kapcsolatban Európában. A szakértő példaként az új olasz kormányt említette.

Önálló euróövezeti költségvetés kidolgozását és az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer továbbfejlesztését is javasolja Németország és Franciaország.

A német kancellár és a francia elnök bejelentette: a büdzsé tagállami befizetésekből, uniós forrásokból és például a pénzügyi tranzakciók megadóztatása révén keletkező bevételekből gazdálkodna.

A német-francia javaslatcsomag másik központi eleme az úgynevezett euróövezeti valutaalap létrehozása, amely hitelekkel támogatná a külső segítségre szoruló tagországokat.

Molnár Tamás Levente elmondta, Németország ellenzi azt, hogy az eurózóna tagországai GDP-jük 3 százalékát fizessék be. Az EU védelmi képességének továbbfejlesztését és külpolitikai döntéshozatalának megváltoztatását is sürgette Angela Merkel és Emmanuel Macron. A német kancellár a külpolitikai döntéshozatal megváltoztatásáról szólva hangsúlyozta,

szakítani kell azzal, hogy az Európai Unió minden külpolitikai ügyben egyhangúlag határoz.

Azt is meg kell fontolni, hogy az EU az ENSZ Biztonsági Tanácsának mintájára felállítson egy EU-s biztonsági tanácsot - mondta a német kancellár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Újabb belső konfliktus került felszínre a szlovákiai magyar politikát képviselő Magyar Szövetségben. A Gubík László vezette párt országos alelnöke, Őry Péter június elején lemondott valamennyi országos és járási tisztségéről, bár a pártból nem lépett ki. A döntés hátterében elsősorban az őszi önkormányzati és megyei választások előkészítése, valamint a jelöltállítás körüli viták állnak.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×