eur:
412.41
usd:
396.02
bux:
79492.85
2024. december 23. hétfő Viktória
Meseberg, 2018. június 19.Angela Merkel német kancellár, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő (b-j) a német kormány vendégháza, a Berlin melletti mesebergi kastély erkélyén 2018. június 19-én, a német és a francia kormánynak a kastélyban tartott közös konzultációján. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: Christian Bruna

Merkel és Macron is erősebb uniós határokat akar

Németország és Franciaország támogatja, hogy az Európai Unión kívül jöjjenek létre központok a menedékjogi kérelmek elbírálására.

Véglegesítették a június 28-án esedékes uniós csúcstalálkozóra készített német-francia javaslatokat. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a Berlin melletti Mesebergben tárgyalt.

A tervezet alapján olyan platformok jönnének létre a közösség határain kívül, ahol a hatóságok az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával együttműködve különválaszthatnák a nemzetközi védelemre szorulókat az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól, és utóbbiakat visszaküldhetnék hazájukba. Szorgalmazták emellett az EU-s külső határ védelmének megerősítését a Frontex uniós határ-, és partvédelmi ügynökség személyzetének nagymértékű növelésével és hatáskörének jelentős bővítésével.

Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az InfoRádiónak nyilatkozva úgy vélte, hogy konfliktusos helyzet alakulhat ki a menekültügyi szabályozással kapcsolatban Európában. A szakértő példaként az új olasz kormányt említette.

Önálló euróövezeti költségvetés kidolgozását és az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer továbbfejlesztését is javasolja Németország és Franciaország.

A német kancellár és a francia elnök bejelentette: a büdzsé tagállami befizetésekből, uniós forrásokból és például a pénzügyi tranzakciók megadóztatása révén keletkező bevételekből gazdálkodna.

A német-francia javaslatcsomag másik központi eleme az úgynevezett euróövezeti valutaalap létrehozása, amely hitelekkel támogatná a külső segítségre szoruló tagországokat.

Molnár Tamás Levente elmondta, Németország ellenzi azt, hogy az eurózóna tagországai GDP-jük 3 százalékát fizessék be. Az EU védelmi képességének továbbfejlesztését és külpolitikai döntéshozatalának megváltoztatását is sürgette Angela Merkel és Emmanuel Macron. A német kancellár a külpolitikai döntéshozatal megváltoztatásáról szólva hangsúlyozta,

szakítani kell azzal, hogy az Európai Unió minden külpolitikai ügyben egyhangúlag határoz.

Azt is meg kell fontolni, hogy az EU az ENSZ Biztonsági Tanácsának mintájára felállítson egy EU-s biztonsági tanácsot - mondta a német kancellár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan tovább Magdeburg után? Új törvényt, újfajta megfigyelést szeretne a belügyminiszter

Hogyan tovább Magdeburg után? Új törvényt, újfajta megfigyelést szeretne a belügyminiszter

A gyász ellenére az élet megy tovább. Olyannyira, hogy a péntek esti szörnyű terrortámadás után szerte az országban továbbra is nyitva tartanak a karácsonyi vásárok. A hangulat azonban jó ideig aligha lesz olyan, mint az öt halálos áldozatot és több mint 200 sérültet követelő gázolásos merénylet előtt volt.
VIDEÓ
Jön a karácsony - Mi történik a piacokon?

Jön a karácsony - Mi történik a piacokon?

Jön a karácsony, vele együtt pedig valóságos adatdömpinggel indult a hét a tőzsdéken. Reggel a magyar makrogazdasági adatok domináltak, de érkezett az Egyesült Királyság harmadik negyedéves folyó fizetési mérlege is, majd délután a Chicagói Fed-index és egy amerikai fogyasztói bizalmi mutató került a figyelem középpontjába. Ázsiában jó hangulatban telt a kereskedés reggel, Európában hol mínuszba, hol pluszba fordultak az irányadó indexek napközben, míg az amerikai tőzsdék a nyitás után nem sokkal lefelé vették az irányt. A magyar tőzsde felülteljesítő volt, a nap kétségkívül legfontosabb tőzsdei sztorija a Gránit Bank részvényeinek debütálása volt a BÉT-en.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×