Alekszisz Ciprasz, a görög választásokon győztes Sziriza párt vezére nem vesztegette az időt: koalíciós megállapodást kötött a jobboldali bevándorlásellenes Független Görögök pártjával és letette a hivatali esküt.

Ciprasznak rövid időn belül meg kell mutatnia: komolyan gondolta-e, hogy kemény tárgyalásokon a görög államadósság egy részének elengedésére kényszeríti a nemzetközi hitelezőket.

Mint a Telegraph című brit lap utal rá, sürget az idő: a görög államkasszában 1,9 milliárd euró maradt, de 2 és fél milliárd euró értékű kiadásra kell pénzt találni. Februárban és márciusban összesen 3,4 milliárd eurót kell visszafizetni
a Nemzetközi Valutaalapnak.

A görög állam adóbevételei összeomlottak, mert a polgárok egy része már a Sziriza győzelmére és a várható könnyítésekre számítva nem fizette be az adóját.

A görög média szerint közben az aggódó befektetők december óta 20 milliárd eurót vittek ki az országból.

Athénnek ugyanakkor egyelőre segít az Európai Központi Bank. A görög bankok 54 milliárd euróhoz jutottak december végén és további források áramlanak hozzájuk. Ha azonban az EKB leállítja a kedvezményes hiteleket, akkor Görögországra azonnal lesújt a válság.

Február 28-án folyósítják Görögországnak a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag utolsó részletét, de csak azzal a feltétellel, ha folytatódik a megszorító program - amelyről a Szirizát vezető Ciprasz azt mondta, hogy első hivatali napján leállítja.

Az, hogy a Sziriza egy jobboldali, bevándorlás- és megszorításellenes párttal lép koalícióra, azt jelzi, hogy komolyan szembe akar szállni a nemzetközi hitelezőket képviselő Trojkával.

Miközben német politikusok azt ismételgetik, hogy a görögöknek be kell tartaniuk vállalásaikat, Panosz Kammenosz, a Független Görögök, az ANEL németellenes vezére, azt mondja "szülőföldje a Negyedik Birodalom megszorító megszállásától szenved".

A Nomura bank elemzője szerint a két radikális párt még harciasabb lesz, mint ha egyedül a Sziriza alakíthatott volna kormányt.

A németek és a finn kormány azt mondta: nem engednek el több adósságot, de hajlandók a fizetési feltételek enyhítéséről tárgyalni. Christine Lagarde, az IMF főnöke is arról beszélt: a hitelek részleges eltörlése nem lenne igazságos a német, de az olasz és a spanyol adófizetőkkel szemben sem.