Új szakaszába léphet a terrorizmus elleni küzdelem Franciaországban azt követően, hogy az Alkotmánytanács helybenhagyta a belügyminiszternek azt a döntését, mellyel megvonta a francia állampolgárságot egy francia-marokkói, tehát kettős állampolgársággal rendelkező, terrorizmus miatt elítélt férfitől. Az elmúlt napok nyilatkozataiból az derül ki, hogy a Valls-kabinet a jövőben gyakrabban kíván élni ezzel a lehetőséggel, sőt, az állampolgári hűtlenség vagy méltatlanság nevet viselő szankciót is elővenné.

A Charlie Hebdo szatirikus hetilapnál és a párizsi kóser élelmiszerboltnál elkövetett terrorista támadások óta lényegesen szigorúbbá vált a korábban a túlzott engedékenysége miatt kritizált francia igazságszolgáltatás. Immár nem minősítik csaknem automatikusan "megzavarodottaknak" a rendőröket életveszélyesen megfenyegető személyeket, és az is az új szeleket jelzi, hogy az elmúlt egy hét leforgása alatt "terrorizmus dícsőítése" címen több mint száz, gyorsított eljárásban meghozott ítélet született.

Pénteken azonban fordulóponthoz érkezett a terrorizmus elleni küzdelem, az Alkotmánytanács ugyanis kimondta, hogy a francia belügyminiszter tavaly májusban jogszerűen fosztotta meg francia állampolgárságától azt a marokkói születésű Ahmed Sahnouni-t, akit 2013-ban terrorista bűncselekményben való részvétel miatt hét év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, és akinek 2015. végén kellett volna szabadulnia.

A francia-marokkói férfi ügyvédje azért fordult az Alkotmánytanácshoz, mert szerinte a polgári törvénykönyv azon passzusa, amely lehetővé teszi az állampolgárságtól való megfosztást, különbséget tesz a született franciák és az állampolgárságot később felvevők között, ami szerinte diszkriminációt jelent. A testület azonban, egy 1996-os ügyhöz hasonlóan most is úgy vélte, hogy a fenti különbségtétel nem jelent hátrányos megkülönböztetést.

Ez a döntés gyakorlatilag zöld jelzést adhat a kormány számára további hasonló lépések meghozatalához. Ezt a lehetőséget Manuel Valls miniszterelnök a napokban a terrorizmus ellen bevetendő egyik lehetséges intézkedésként említette, hangsúlyozva, hogy komoly következményekkel kell járnia annak, ha valaki a saját szülő- vagy befogadó hazája ellen folytat fegyveres harcot.

A fenti intézkedések természetesen csak a kettős állampolgárságúakra alkalmazhatók, ezért a Charlie Hebdo-nál gyilkoló, Franciaországban született, csak francia állampolgárságú Kouachi fivérekhez hasonló terroristák megbüntetésére a kormány elővenné a közvetlenül a második világháborút követően megfogalmazott, alapvetően a náci kollaboránsokat büntetni hivatott állampolgári hűtlenség vagy méltatlanság nevet viselő szankciót.

Ez a katonákra és civilekre egyaránt vonatkozó rendelet valójában az állampolgár lefokozását jelenti, az e címen elítéltek nem szavazhatnak és nem indulhatnak választásokon, nem tölthetnek be tisztséget semmilyen állami hivatalban, elveszítik a nyugdíj-jogosultságukat és vagyonuk egy részét is elkobozhatják. A szankció újraélesztésével a jobboldali ellenzék is egyetért, az igazságszolgáltatás laxizmusa, azaz túlzott engedékenysége miatt az ellenzék és a rendőr-szakszervezetek egy része által felelősnek tartott igazságügy miniszter asszonynak azonban fenntartásai vannak az elképzeléssel szemben.