Hat éve, sokmilliós költséggel folyik az iraki katonai beavatkozás okainak és körülményeinek a vizsgálata Sir John Chilcot államilag megbízott jogász vezetésével. Helyes volt-e az akkori miniszterelnök, a szocialista Tony Blair részéről eleget tenni George W. Bush amerikai elnök felkérésének, a csatlakozásnak Irak katonai lerohanásához, ami mintegy kétezer amerikai és 197 brit katona életébe került? Megérte-e mintegy 130 ezer iraki életének a kioltása? S egyáltalán: ha a nemzetközi ellenőrző-szervek szerint nem volt Irakban jelentős vegyifegyver-készlet, ami veszélyeztette volna a világot, akkor nem hamis indoklással indult-e háború Szaddam Huszein megbuktatására?

Sir John Chilcot vizsgálóbizottsága rettentő alapos, hat éve folytat meghallgatásokat, néz át hivatalos okmányokat. Bár határidőt nem szabtak a vizsgálatnak, de a hat évnyi huzavonát a közvélemény kezdi megelégelni. Sir John most bejelentette, hogy nemsokára elkészül a zárójelentés, de mindenképp kell még ehhez néhány hónap. Májusban választás lesz Nagy-Britanniában, a két nagy párt: a kormányzó konzervatívok és az ellenzéki szocialisták választói támogatása jelenleg szinte egyenlő. Minden politikai jellegű mozzanatnak fontossága lehet, például annak is, ha bebizonyosodik, hogy az iraki háború megindítása körül nem volt minden rendben.

A kérdésben leginkább érintett volt brit kormányfő: Tony Blair pénteken, Davosban úgy nyilatkozott, hogy ő nem késlelteti a Chilcot-vizsgálat menetét. Kész a nyilvánossá elé tárni Bush elnökkel folytatott 2003-as levelezését.

Ki húzza akkor az időt? A brit szocialistákat vezető Ed Miliband gyakorol nyomást a vizsgálat vezetőjére? Egyesek ezt gyanítják. De valószínűbb, hogy - különböző, elég ingatagnak tűnő indokokkal Sir John Chilcot halasztja a zárójelentés közzétételét, nehogy utólag hibáztassák a választás kimenetelének befolyásolásáért.