Svédország azzal vádolta meg Moszkvát, hogy harci gépei az idén másodszorra veszélyeztettek egy svéd polgári légijáratot a Balti-tenger felett.

A svédeket különösen az dühítette fel, hogy állításuk szerint az orosz felderítőgép kikapcsolta úgynevezett "transzponderét", amely láthatóvá teszi a polgári radarokon és hogy túl közel repült egy Koppenhágából Poznanba tartó géphez.

"Ez komoly, ez elfogadhatatlan és különösen veszélyes" - mondta Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter.

Az oroszok azzal vágtak vissza, hogy gépük biztonságos távolságban repült és hogy valójában 70 kilométerre volt az utasszállítótól. Azt is állították, hogy a svéd utasszállító és az orosz gép között NATO gépek repültek.

A járatot üzemeltető Skandináv Légitársaság szintén azt állította, hogy az orosz gép biztonságos távolságban volt és hogy "felfújták az ügyet".

A NATO állítása szerint azonban egy orosz gép márciusban 100 méterre megközelített egy svéd utasszállítót.

Közben Obama elnök nemtetszését figyelmen kívül hagyva, az amerikai Kongresszus két háza egyhangúlag megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajnának emberi élet kioltására alkalmas fegyvereket szállítsanak és hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszország ellen.

Az "Ukrajna Szabadságát Támogató Törvényt" Barack Obama vagy aláírja vagy megvétózza. A jogszabály engedélyezi, de nem kötelezi az elnököt a tankelhárító eszközök, lőszer és felderítő drónok szállítására.

Washington az ukrán vezetést támogatja az oroszpárti erőkkel szembeni konfliktusban, amelyről azt mondja, hogy azt valójában Moszkva szítja. Obama azonban eddig nem hagyta jóvá az Ukrajnának történő fegyverexportot. Vonakodott a Moszkva elleni további szankcióktól is, ha az európaiak nem támogatják azokat.

Az orosz védelmi és energiacégeket megcélzó újabb szankciókkal azonban a Kongresszus további nyomás alá helyezte az elnököt.

Közben Németország és Franciaország arra sürgette Porosenko ukrán elnököt, hogy hajtsa végre a külföldi segély feltételéül szabott reformokat. Az ukrán parlament a múlt héten elfogadta a kormány kemény reformprogramját. Ennek részeként megreformálják az adórendszert, megemelik az energiaárakat és állami cégeket privatizálnak, hogy így irtsák ki a korrupciót. A reformok az előfeltételei annak, hogy Ukrajna több milliárd dolláros segélyhez jusson nemzetközi hitelezőitől.