A tanárok sztrájkja nem minden régióban zajlott hasonló forgatókönyv szerint, de nem volt negatív hatása a nagy munkaadókra sem. Pozsony megyében az iskolák 75 százalékában nem tanítottak, Besztercebányán pedig az iskolák többsége bezárt, a tanárok az intézmények területén gyülekeztek. Zólyomban az egyik alapiskolában gyűltek össze a város pedagógusai, míg Losoncon a tereket foglalták el az elégedetlenkedők.

Nyitra megyében a 67 középfokú tanintézményből 52 iskola kapcsolódott be a megmozdulásba, azoknak a tanároknak, akik nem vettek részt a sztrájkban, többletmunkája akadt.

Nagyszombat megyében egyetlen alapiskolában sem tanítottak a megmozdulás miatt, míg az 52 középiskolából 43 intézmény kapcsolódott be az akcióba. Zsolnán némileg gyengébb volt a részvétel a középfokú tanintézményeket tekintve, ugyanis 67 iskolából "csak" 44-ben nem folyt tanítás.

Tárgyalások jönnek

Pavel Ondek, a szakszervezetek elnöke nem zárta ki, hogy a jövőben ismét sor kerül egy hasonló megmozdulásra. "Elképzelhető, hogy a szövetség emellett dönt, de most nincs felhatalmazásunk egy újabb sztrájk kihirdetésére" - fogalmazott Ondek, aki szerint az iskolai szakszervezetek tanácsának, mely az egész ország intézményeit tömöríti, kell döntenie a továbbiakról.

Érdekesség, hogy a tanárok a 2003-as fizetésemelés előtt is még egyszer tiltakozni kényszerültek, most kérdéses, mekkora nyomásgyakorlást kell kifejteniük a kormányra. "Mindent a tárgyalások mutatnak meg, melyek a jövő héten zajlanak" - fejtette ki Ondek, aki Du¹an Èaploviè mellett Peter Ka¾imírral és Ján Richterrel is tárgyalna a megfelelő források megtalálásáról.

A szakszervezet legalább tíz százalékos fizetésemelést követel, kompromisszumokba pedig egyelőre nem akar bocsátkozni. Arra hivatkoznak, több esetben - például a nem pedagógusnak számító alkalmazottak esetén - az utóbbi három évben egyáltalán nem emelkedtek a fizetések. A követelésekben szorgalmazzák még az iskolaügyre fordított források évi szinten száz millió euróval való növelését, valamint azt, hogy az állam legalább a bruttó nemzeti össztermék hat százalékát költse oktatásra.