A berlini kormány ugyan nem tekinti Németországot bevándorló-országnak, de számos intézkedéssel igyekszik a már német földön élő idegeneket minél eredményesebb integrálni a társadalomba. Erre megvan minden oka, ugyanis a Wiesbadenban működő szövetségi statisztikai hivatal most nyilvánosságra hozott felmérése szerint az ország közel 82 millió lakosának 19,6 százaléka külföldi származású.
A legutóbbi, 2005-böl származó adathoz viszonyítva ez kereken egyszázalékos növekedésnek felel meg.
A statisztikából kitűnik, hogy a migrációs hátterű lakosok számának állandó emelkedése távolról sem a tömeges bevándorlásból fakad, hanem a népszaporulattal függ össze, ugyanis az idegenek körében jóval magasabb a gyermekáldás.
A felmérésből megtudható az is, hogy a 16 millió idegen kétharmada európai, 32 százalékuk az Európai Unió tagállamaiból vándorolt be Németországba.
A legnépesebb tömböt a törökök alkotják - számukat a statisztikai jelentés hárommillióra teszi. Csaknem ugyanennyien érkeztek az egykori Szovjetunióból, többségüknek német származású, de az 1989-óta érkezett orosz zsidók száma is csaknem eléri 200 ezret.
A harmadik legnagyobb tömböt a Lengyelországból érkezett, főleg átmeneti munkavállalás céljából itt élők alkotják. A Kárpát-medencéből származó magyarok számát mintegy 200 ezerre becsülik.
Nem természetes okból volt földmozgás Budapest határában - itt a magyarázat