Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Alarm And Foliage On Wooden Table
Nyitókép: RomoloTavani/Getty Images

Álmos hétfő reggel? Szívroham és sztrók: egyre több a tudományos érv az óraátállítás ellen

Európa nagy részén a vasárnapi napon megszűnt a nyári időszámítás, és az órákat egy órával visszaállították, ezzel visszatérve a standard időre. A kritikusok azonban maradnak.

Tudományos metaanalízisek és tanulmányok találtak összefüggést az időeltolódás és a káros egészségügyi következmények között - írja az hu.euronews.com.

Egy több mint 100 ezer résztvevőt vizsgáló metaanalízis

a szívroham kockázatának jelentős növekedését mutatta ki a tavaszi és őszi óraátállítást követő hetekben.

Egy finn tanulmány a stroke miatti kórházi felvételek számának növekedését tapasztalta az átállást követő első két napban.

Kutatások kapcsolatot mutattak ki az időeltolódás és a mentális egészségügyi problémák, hangulatzavarok növekedése között, különösen a nyári időszámítás kezdetét követő hetekben és az öngyilkossági arány növekedésében.

Szakmai állásfoglalás az eltörlés mellett

A British Sleep Society alváskutatókból álló csoportja nemrégiben a Journal of Sleep Research című folyóiratban közzétett állásfoglalásban szólította fel az Egyesült Királyság kormányát az évi kétszeri óraátállítás eltörlésére. A szakértők az állandó standard idő egész évben történő alkalmazása mellett érvelnek, mivel ez jobban igazodik a „nappali és éjszakai természetes fény–sötét ciklusokhoz”, ami jobb alvást és cirkadián összehangoltságot eredményezne.

Európai Uniós álláspont

Az Európai Bizottság 2018-ban javasolta az óraátállítás megszüntetését az Európai Unióban, amelyet egy nagyszabású online konzultáció is megerősített: a válaszadók átlagosan 84 százaléka támogatta a változtatást. Bár az Európai Parlament megszavazta a javaslatot, az Európai Tanács nem jutott egyetértésre, így az óraátállítás gyakorlata egyelőre marad.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Magyarország megújuló energiatermelése négy év alatt történelmi átalakuláson ment keresztül: a beépített napelemes kapacitás 3 GW-ról több mint 8355 MW-ra nőtt, meghaladva az ország valaha mért legnagyobb villamosenergia-igényét. Az energiatermelés 34,3%-a már megújuló forrásból származik, ám a teljes energiafogyasztásban a megújulók aránya még mindig csak 18,3%, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól. A gyors kapacitásbővülés új kihívásokat hozott, a hálózati integráció, az energiatárolás és a visszaszabályozás kérdése mára fontosabbá vált, mint maga a termelés növelése. A következő időszak kulcskérdése az energiamegosztás, az energiaközösségek kiépítése és az intelligens hálózatok fejlesztése lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×