Amikor 1980-ban először azonosították a HIV-fertőzést, az még halálos ítéletnek számított a betegek számára – azóta azonban sokat fejlődött az orvostudomány, és mára a különböző kezelések révén már hosszú, egészséges életet élhetnek azok, akiknél felállították ezt a diagnózist. Arról nem is beszélve, hogy néhányakat az elmúlt években már sikerült meggyógyítani is – írja a hvg.hu.

Noha még mindig a védekezés nélküli szex, valamint a tűk megosztása jelenti a betegség átvitelének elsődleges forrását, szintén jelentős az úgynevezett vertikális átvitel is, amikor egy nő a terhesség, a szülés vagy a szoptatás során adja át a betegséget.

Utóbbi módon évente több mint 100 ezer gyermek kapja el a vírust a mai napig.

S bár az újszülöttek törékenyek, a betegségek kezelése terén van egy „előnyük” – az immunrendszerük az első néhány hét során egyedülállóan alakítható bizonyos terápiák segítségével. A kutatók ennek mentén úgy gondolják, a semlegesítő antitestek nagyon korai alkalmazása tartós immunitást biztosíthat számukra – olvasható.

Mint az IFL Science kiemeli, amit a magyar híroldal szemlézett, egyelőre ezeket az eredményeket nem tudták emberi vizsgálatokkal is alátámasztani, a kísérleteket eddig ugyanis csak rézuszmajmokkal végezték el – ők egy, a HIV-hez nagyon hasonlító vírust képesek elkapni.

A szakemberek kilenc újszülött (24 órásnál fiatalabb) majomnak adtak antitesteket abban a reményben, hogy azok „beprogramozzák” az immunrendszerüket arra, hogy maga termelje meg a vírusellenes fehérjéket. Ami az eredményeket illeti, a kezelést követő két hét után már kimutathatók voltak a vérben a HIV-ellenes fehérjék, 20 hét után pedig már maguktól is képesek voltak megtermelni ezeket.

Hogy utánozzák a szoptatás során átadott fertőzést, a kutatók egyre nagyobb dózisban adagolták a vírust a majmok szájába –

azok a példányok, amelyek nem kapták meg a kezelést, elkapták a betegséget, ám amik igen, azok akkor sem, amikor tisztán, hígítatlan formában kapták meg a vírust.

Az eredmények tehát biztatók, és külön említést érdemel, hogy csupán egyetlen kezelésre volt szükség. Ráadásul ez nem egy újszerű terápia, ezek a hatástalanító antitestek (úgynevezett bNab-ek) már ismertek – az újdonság az, hogy a születés után korán alkalmazva mennyire hatékonyak egyszeri alkalmazás után is. Ez azért is fontos, mert a születés után azonnal beadhatóvá teszi, amikor a csecsemők még a kórházban tartózkodnak.

Egyelőre azonban még biztosan várni kell arra, hogy a terápia a gyakorlatban is elérhető legyen – a kilenc majommal végzett vizsgálat ugyanis igencsak távol van attól, hogy kiderüljön, a kezelés embereken is biztonsággal alkalmazható. És hatékony. Ráadásul a kutatók is kiemelik, hogy a több tucat HIV-variánsból csak egyet vizsgáltak, és azt sem vizsgálták meg alaposabban, hogy a majmok maguk termelték-e meg az antitesteket.

Ennek ellenére fontos első lépés lehet ez azon cél felé, hogy legyen egy százezrek életét megmentő vakcina. A szakemberek a Nature tudományos folyóiratban publikálták a megállapításaikat.