Az első hullámban egy Szaharából származó porfelhő érte el a nyugat-mediterrán térséget. Ennek hatása május 16-án már érzékelhetővé vált Görögország felett.

Ezt követően egy második szaharai porfelhő érte el Európa déli részeit, melynek hatását tovább erősítette a kanadai Manitoba tartományban pusztító erdőtüzek füstje. A tüzek által keletkezett füst a felső légkörbe emelkedett, majd az erős nyugati szelek mintegy 7000 kilométeren át szállították az Atlanti-óceánon. Május 18. körül a füst aeroszoljai egyesültek az új szaharai porfelhővel az Ibériai-félsziget és Marokkó felett. Ez a kombinált felhő május 20-án érte el Olaszországot, majd 21-én Horvátországot, Magyarországot és a görög szigetek bizonyos részeit - írja a portfolio.hu.

A levegőben lévő por nemcsak a besugárzási értékeket rontja, hanem a napelemek felületén is lerakódik, különösen esővel lehullva, ami tovább csökkenti a panelek energiatermelését és növeli a karbantartási igényeket.

A hazai ipari méretű naperőművek termelési adataiból, melyeket a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) is közzétett, jól látható, hogy május 21-én, valamint az azt megelőző és követő napokon a napi maximum jóval alacsonyabb volt, mint a hónap más napjain regisztrált 3800 MW körüli csúcsértékek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen visszaesés nagyrészt a „hagyományos” felhőzetnek tudható be, de a pornak kb- 5 százalékos visszaesést tulajdonítanak.

Varga György, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Pannon Egyetem kutatója rámutatott, hogy a Szaharából érkező porviharok egyre gyakrabban érik el Magyarországot, rontva a levegő minőségét és a napenergia-termelés hatásfokát. Egy-egy ilyen esemény során a kiesés elérheti a több száz megawattot, sőt olykor az 1 gigawattot is.