Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Cséfalvay Zoltán
Nyitókép: mcc.hu

Cséfalvay Zoltán: a balti országok startupalapítói rögtön globális vállalkozásban gondolkodnak

Több kockázati tőkebefektető, több kurázsi és szabályozásbeli változások kellenének ahhoz, hogy szaporodjon a magyarországi startupcégek száma – ez a tanulsága annak a nemzetközi konferenciának, amit a Mathias Corvinus Collegium szervezett a balti startupsiker receptjéről. Magyarországon a Baltikum országaival összehasonlítva kevesebb startupvállalkozás indul – ismertette az InfoRádióban Cséfalvay Zoltán az MCC műhelyvezetője.

Skype, Winted és Wise, csak néhány azok a balti országokban alapított startupok közül, amelyek milliárdokat termelő világcéggé váltak. Egy lakosra vetítve a világon a legtöbb startup a Baltikumban tevékenykedik, és az itt alapított cégekből jóval több is lesz sikeres.

„Az egymilliárd dollárt is meghaladó piaci értékű startupcégek – az úgynevezett unikornisok – lakosságarányosan Európában messze a legnagyobb számban Észtországban találhatók, összesen 11 van belőlük. Litvániában már négynél tartanak, míg Magyarországon egyetlen sincs jelen pillanatban” – mondta az InfoRádióban az MCC Technológiai Jövők műhelyvezetője. Cséfalvay Zoltán és hallgatói nemrégiben baltikumi tanulmányúton vizsgálták az ottani startup csodareceptjét, a témában nemzetközi konferenciát is szerveztek.

„A balti országok lakosságszáma alacsony, a piacuk kicsi, a cégalapítóknak rögtön globális vállalkozásban kell gondolkodniuk” – magyarázta a professzor, hozzátéve, hogy a kis piac a siker egyik kulcsa is, hiszen könnyebb rátalálni a megfelelő befektetőre. A legnagyobb lendületet azonban a startupokból származó haszon visszaforgatása adta a szektornak.

Amikor a Skype óriási siker lett, és hétmilliárd dollárért, majd később még nagyobb értékben eladták, akkor a bevételt újabb startupok fejlesztésére fordították, és létrehoztak saját kockázatitőke-társaságot. Megismerték, hogyan kell felfuttatni egy kis céget, megtanulták, hogy lehet jól befektetni, ami sok-sok újabb startuppal, kockázati tőkével és tudással gyarapította az egész társadalmat – mutatott rá a professzor.

Cséfalvay Zoltán szerint Magyarországon kevésbé vállalkozó kedvűek a fiatalok, jóval ritkább, hogy startup alapításában gondolkodnának, de a befektetők is hiányoznak.

„Magyarországon továbbra is hiányzik a kockázati tőke, mert az államnak nem az a dolga, hogy tőketársaságot hozzon létre és az adófizetők pénzét kockáztassa, hanem azokat a keretfeltételeket kell megteremtenie, amelyek segítik a tőkealapokat és azok be tudnak fektetni a vállalkozásokba” – hívta fel a figyelmet.

Az MCC műhelyvezetője hozzátette: az állam a szabadalmi szabályozás megváltoztatásával vagy az egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolat megteremtésével is sokat tehetne a startupoknak kedvező környezet létrehozásáért.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×