eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Female hands pouring water in glass cup from a kitchen faucet. Woman hands filling the glass of water. Filling glass of water from stainless steel kitchen faucet
Nyitókép: PixelsEffect/Getty Images

Ennyi ivóvíz hiányzik majd 2030-ra

Vízkrízisre kell készülni: az évtized végére a kereslet 40 százalékkal haladja majd meg a kínálatot szakértők szerint.

Az ENSZ Vízkonferenciája előtt fogalmazták meg szakértők ajánlásaikat a krízishelyzet kialakulásának megőrzésére: eszerint a kormányoknak sürgősen fel kell hagyniuk a víz túlzó használatának mezőgazdasági támogatások révén történő segítésével, és a bányászattól a feldolgozóiparig minden iparágat rá kell venni, hogy felülvizsgálja pazarló gyakorlatát - írja a The Guardian.

A jelentés szerzői szerint a nemzeteknek el kell kezdeniük a vízzel mint globális közkinccsel gazdálkodni, mivel a legtöbb ország vízellátása nagymértékben függ szomszédaitól, a túlzott felhasználás, a szennyezés és az éghajlati válság pedig globálisan veszélyezteti a vízkészleteket.

Vízválság alakult ki

Johan Rockstrom, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet igazgatója és a jelentés egyik vezető szerzője elmondta, hogy a világ jelenlegi viselkedése katasztrófához vezet.

"Vízválságban vagyunk, ez tudományosan bizonyított.

Visszaélünk a vízzel, szennyezzük és megváltoztatjuk az egész globális hidrológiai ciklust azáltal, amit az éghajlattal teszünk.

Ez egy hármas válság" - fogalmazott.

Mariana Mazzucato, a University College London közgazdásza és professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint proaktívabb és ambiciózusabb, a közjót szolgáló megközelítésre van szükség.

"Az igazságosságot és a méltányosságot kell a középpontba helyeznünk, ez nem csupán technológiai vagy pénzügyi probléma" - mondta.

Hét pontot fogalmaztak meg

Ez az első olyan jelentés, mely a vízgazdálkodást globális megközelítésben vizsgálja: Rockstrom szerint sok kormány még mindig nem ismeri fel,

mennyire függnek az országok egymástól, ha vízről van szó.

A legtöbb ország vízellátásának mintegy fele a szomszédos országokból származó víz elpárolgásától függ - ezt a vizet "zöld" víznek nevezik, mivel a talajból származik, valamint az erdők és más ökoszisztémák párájából származik.

A jelentés hét kulcsfontosságú ajánlást fogalmaz meg.

  1. A globális vízkörforgást globális közjóként kezeljük, amelyet kollektívan és közös érdekünkben kell védeni.
  2. Biztosítsuk a biztonságos és megfelelő vízellátást minden veszélyeztetett csoport számára, és az iparral együttműködve növeljük a vízzel kapcsolatos beruházásokat.
  3. Szüntessük meg a víz alulértékelését. A megfelelő árképzés és a szegények célzott támogatása lehetővé teszi a víz hatékonyabb, igazságosabb és fenntarthatóbb felhasználását.
  4. Csökkentsük a túlzott vízfogyasztását támogató mezőgazdasági dinanszírozások mennyiségét, valamint a vízrendszerek szivárgását.
  5. Hozzunk létre igazságos vízügyi partnerségeket, amelyek képesek finanszírozást mozgósítani az alacsony és közepes jövedelmű országok számára.
  6. Tegyünk lépéseket még ebben az évtizedben a vizes élőhelyek és a kimerült felszín alatti vízkészletek helyreállítása, az iparban felhasznált víz újrahasznosítása, a vizet hatékonyabban használó precíziós mezőgazdaságra való áttérés, valamint a vállalatok "vízlábnyomukról" való jelentéstétele érdekében.
  7. Reformáljuk meg a vízügyi irányítást nemzetközi szinten, és a víz kérdését bevonva a kereskedelmi megállapodásokba. Az irányításnak figyelembe kell vennie a nőket, a mezőgazdasági termelőket, az őslakosokat és a vízvédelem frontvonalában állókat is.

A kormányok rendre lesöpörték a témát napirendről

A víz ugyanis alapvető fontosságú az éghajlati válság és a globális élelmiszerválság szempontjából. "Nem lesz mezőgazdasági forradalom, hacsak nem hozzuk rendbe a vízgazdálkodást. A víz kérdése minden probléma mögött ott van, ám szinte soha nem beszélünk róla" - fogalmazott Rockstrom.

A vizet ugyanis sok esetben nem kezeljük jól és hatékonyan: erre mutatnak példáz a fejlett országok szennyvízkezelő rendszerei is. A holland és a tádzsikisztáni kormány által vezetett ENSZ Vízkonferenciára március 22-én kerül sor New Yorkban.

A világ vezetői meghívást kaptak, de várhatóan csak néhányan vesznek részt rajta, a legtöbb országot miniszterek vagy magas rangú tisztviselők képviselik.

Több mint négy évtizede után ez lesz az első alkalom, hogy az ENSZ összeül a vízzel kapcsolatos kérdések megvitatására, mivel a korábbi próbálkozások meghiúsultak, a kormányok ugyanis nem voltak hajlandóak támogatni az erőforrás nemzetközi irányításának semmilyen formáját.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×