eur:
393.5
usd:
364.46
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
A török elnöki hivatal sajtóirodája által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólal a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésén az ankarai parlamentben 2020. november 11-én. Erdogan kijelentette, hogy a hegyi-karabahi fegyveres konfliktust lezáró orosz-azeri-örmény megállapodás nyomán felállítandó török-orosz központnak köszönhetően véget ér az azeri föld 28 éve tartó örmény megszállása. Két nappal korábban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról.
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki hivatal sajtóirodája

Ezt üzente a világnak Erdogan elnök

Nagy árat fizetnek a nyugati országok, ha folytatódnak a konzulátus-bezárások – ezzel fenyegetett meg Recep Tayyip Erdogan török elnök még a tragikus földrengések előtt egyes országokat. Ankara szerint a címzettek meg akarják sebezni az ország turisztikai iparát.

A világ most a példátlan emberi tragédiákat okozó földrengések kapcsán figyel Törökországra és Szíriára.

Előzőleg azonban Erdogan elnök azzal keltett diplomáciai vihart, hogy közölte: a nyugati követségek „megfizetnek”, ha folytatódnak a konzulátusok bezárásai.

Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Államok és mások

azonnali terrorfenyegetésre hivatkozva

függesztették fel isztambuli konzulátusaik működését. Szerintük fokozott veszélyben voltak Törökroszágban a polgáraik – akiket figyelmeztettek is erre –, továbbá keresztény és zsidó vallási intézmények is.

Ankarát viszont mindez úgy feldühítette, hogy a múlt héten berendelte kilenc nyugati ország nagykövetét a külügybe. A török fél fő sérelme az volt, hogy a nyugatiak nem osztották meg vele a fenyegetésekről szóló bizonyítékokat.

„Bekérettük a nagyköveteiket, megkapták a szükséges ultimátumot és megmondtuk nekik: drágán megfizettek ezért, ha folytatjátok” – mondta Erdogan török fiatalokkal találkozva. Megjegyzései vasárnap, még a hétfői, többezer ember életét követelő földrengések előtt kerültek adásba.

A török álláspont szerint a nyugati diplomáciai lépések „szándékosak”, miközben nem volt hihető biztonsági fenyegetés. Vasárnap a török rendőrség közölte:

15, az Iszlám Államhoz kötött és nyugati konzulátusok és nem muszlim vallási intézmények elleni állítólagos akciókat tervező gyanúsított letartóztatása után sem találtak konkrét fenyegetésre utaló bizonyítékot.

Viszont azt elismerték, hogy a gyanúsítottak instrukciókat kaptak a svéd és holland konzulátusok valamint keresztény és zsidó vallási helyek elleni támadásokra.

Törökország közben azt sérelmezi, hogy a svédországi török követség előtt koránégetést tartottak, majd Rasmus Paludan radikális svéd-dán politikus ezt megismételte egy dániai mecset előtt. Sőt hozzátette: ezt minden pénteken megteszi, amíg Svédországot fel nem veszik a NATO-ba. Erdogan erre hivatkozva mondta azt, hogy nem támogatja Stockholm felvételét a szövetségbe, amelynek Törökroszág is tagja.

Most azt a vádat is megfogalmazta, hogy „a nagyhatalmak” be akarnak avatkozni a májusi, török választásokba és ezért „gusztustalan kampányokat indítanak ellenem”. Erdogan szerint „biztonsági fenyegetés” érzését akarják kelteni és ezzel a török turisztikai ágazatot akarják célba venni.

Az ágazat tavaly rekordévet zárt, közel 18 milliárd dolláros bevétellel, ami 27 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ebben szerepet játszhatott a törököknek nagy nehézséget okozó, magas infláció, amely leértékelte a nemzeti valutát. Továbbá, az orosz légitársaságok európai bojkottja miatt a Törökország felé megnövekedett orosz forgalom.

Visszatérve a nyugati országokkal kirobbant diplomáciai feszültségre: a földrengés tragédiája okozta együttérzés talán segíthet tompítani azt. Joe Biden amerikai elnök hétfőn együttérzését fejezte ki, amikor beszélt Erdogannal és közölte, hogy Washington mentő- és egészségügyi csapatokat és segélyt küld.

Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×