Az omikron ellen kifejlesztett emlékeztető oltások hatékonyságával kapcsolatosan szolgáltat új információkat ez az eredmény: a Nature cikke szerint a két tanulmányt a bioRxiv felületén közölték, és még szakértői ellenőrzés előtt áll.

Az omikron variáns tavaly novemberi megjelenését követően az oltásgyártók sietve igyekeztek olyan új vakcinákat fejleszteni, melyek kifejezetten az omikron ellen hatásosak. Az Egyesült Államokban az eredeti törzs mellett a BA.4 és a BA.5 ellen védő vakcinákat hagytak jóvá nyár végén, Európában pedig a BA.1 omikron törzs ellen kifejlesztett oltásváltozatot.

Ezek hasznosságát azonban megkérdőjelezték az immunimprinting néven ismert jelenségre vonatkozó legújabb adatok. Az "eredendő antigénbűnnek" is nevezett imprinting az immunrendszernek arra a hajlamára utal, hogy

a kórokozónak az első olyan változatához ragaszkodik, amellyel találkozik, függetlenül a különböző változatoktól.

Ez magyarázatot adhat arra, hogy az olyan változatok, mint az omikron, miért kerülik el az eredeti SARS-CoV-2 törzs ellen kifejlesztett mRNS-vakcinák által kialakított védelmet.

Az imprinting lehetséges hatása miatt az immunrendszer reakciója a kétértékű emlékeztető oltásokra nem egyértelmű. Ha az immunrendszer alkalmazkodik az új változatokhoz, akkor új B-sejteket hozhat létre, amelyek teljesen új antitesteket termelnek az omikron ellen – vagy lehet, hogy ehelyett inkább a meglévő, korábbi vírusvariánsokkal való találkozások során használt B-sejtjeit adaptálja. Ali Ellebedy, a Missouri állambeli St. Louis-i Washington Egyetem immunológusa szerint olyan ez, mintha új katonákat hívnánk be a hadseregünkbe ahelyett, hogy a veteránokat képeznénk át.

Az immunrendszer képes változni

Ellebedy csapata egy, a Moderna által finanszírozott kutatásban 26 embertől gyűjtött nyirokcsomómintákat, 15 embertől pedig csontvelőmintákat; mindannyian megkapták az eredeti vakcinát és a Moderna omikron BA.1 elleni emlékeztetőjét is. Az elemzés kimutatta, hogy a résztvevők legtöbb B-sejtje felismerte mind az eredeti, mind az omikron törzset. A vizsgálatban résztvevőknek volt néhány új típusú omikronspecifikus B-sejtje is. Ezek a válaszok arra utalnak, hogy

a sejtek túlléptek az első találkozás emlékén, és alkalmazkodtak az új ellenséghez.

A második kutatásban a szakemberek hat olyan embertől gyűjtöttek mintákat, akik annak ellenére fertőződtek meg az omikronnal, hogy megkapták az eredeti vakcinát.

A csoport megállapította, hogy egy hónappal az omikron-fertőzés után a résztvevők közel 97 százalékának SARS-CoV-2 elleni antitestjei még mindig jobban inkább az eredeti törzshöz kötődtek, mint az omikron BA.1-hez. Hat hónappal a fertőzés után azonban a résztvevők B-sejtjeinek közel fele olyan antitesteket termelt, amelyek

jobban kötődtek a BA.1-hez, mint az eredeti törzshöz,

ami az immunrendszer alkalmazkodóképességére jelent példát. Érdemes lehet tehát a frissen megjelenő törzsekre tervezni az emlékeztetőket, még azért is, mert minden újabb variáns közelebb áll genetikailag a közvetlenül előtte levőhöz, mint az eredeti törzshöz.

Shane Crotty virológus szerint az jelenleg valószínűtlennek tűnik, hogy valaki felfedezze egy olyan részét a vírusnak, amely nem képes úgy mutálódni, hogy elkerülje az immunrendszert. Most, hogy a vírus már több milliárd embert megfertőzött, sok esélye volt arra, hogy kitalálja, hogyan kerülje meg a védelmi rendszereket – az ugyanakkor megnyugtató szerinte, hogy a friss kutatások rámutatnak arra: szervezetünk is kreatívan védekezik.

"Az immunrendszernek több millió éve volt arra, hogy rájöjjön: ha egy vírus megjelenik, akkor van rá esély, hogy a közeljövőben annak a vírusnak valamelyik rokona is felbukkan"

– mondta.

Michel Nussenzweig immunológus kevésbé optimista: ő úgy vélekedik, azt sikerült csak bebizonyítani, hogy az antitestek az omikronhoz kötődnek, nem azt, hogy ki képesek védeni azt. Saját kutatása szerint az omikronnal történő megfertőződést követően csak omikron-ellenes antitestek fejlődnek ki.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!