4 °C
Az mRNS-oltások technológiáját leginkább Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissmann nevéhez kötjük: Weissman kutatócsoportjának legutóbbi, mRNS-vakcina fejlesztéséről szóló áttekintése a Current Immunology című folyóiratban jelent meg 2020 márciusában, azaz az általa közölt eredmények a jelenlegi világjárvány és a technológia klinikai eredményei előtt születtek. Az ott leírt mRNS-vakcinák laborvizsgálatait rágcsálókon végezték: akkoriban úgy értékelték, az állatoknál tapasztalt figyelemre méltó immunogenitást nehéz megismételni emberi vizsgálatokkal.
Azóta a koronavírus elleni oltások kapcsán már kiderült, hogy ez mégis lehetséges: a munka így folytatható egyéb betegségekkel szemben fejlesztendő oltásokkal, írja a ChemistryWorld cikke.
Hatékonyabb lehet malária ellen a mostani oltásnál
Weissmannék legígéretesebb munkája a malária területén folyik: ez a betegség még mindig évente közel félmillió ember halálát okozza, főként öt év alatti gyermekekét. Az egyetlen, nemrégiben engedélyezett malária elleni vakcina, a Mosquirix négy oltásból álló sor, viszonylag alacsony hatékonysággal.
A Weissman és kollégái által választott mRNS egy olyan fehérjét kódol, amely az invazív stádiumú maláriaparazita burkán található. Stabil formáját a koronavírus elleni vakcinákban használtakhoz hasonló nanorészecskékbe zárták, és kimutatták, hogy
egerekben olyan erős immunválaszt vált ki, amely elég erős ahhoz, hogy a humán vizsgálatokban további vizsgálatokra alkalmas jelöltként szerepeljen.
Itt azonban még nem kell megállni: a Bill és Melinda Gates Alapítvány is fantáziát lát a technológiában, ezért dollártízmilliókat adott cégeknek, közte a Pfizer vakcináján a gyártóval dolgozó BioNTech-nek azért, hogy más, alacsony és közepes jövedelmű országokban endémiásan terjedő betegségekkel szemben fejlesszenek mRNS-vakcinákat. Az optimista Bill Gates 2021 januárjában azt nyilatkozta az USA Today-nek, hogy csak sokféle lipid-nanorészecskével kell foglalkozni, és azt jósolta, hogy öt éven belül új mRNS-vakcinákat lehet majd olcsón és még rövidebb idő alatt létrehozni, mint a SARS-CoV-2 genom szekvenálásától a lélegzetelállító sajtóközleményig eltelt 10 hónap.
A veszettség pusztításának végét jelentheti
A koronavírus által világszerte okozott pusztítás elsősorban abból ered, hogy a betegség nagyon fertőző; halálozási aránya még az oltatlanoknál is egy százalék alatti a fertőzöttek körében. A veszettség gyanakkor egy olyan vírusos betegség, amely a spektrum másik végén helyezkedik el. Az emberről emberre történő átvitel gyakorlatilag ismeretlen, maga a betegség is ritka, de mindössze
tizennégy emberről ismert, hogy túlélte a tünetek jelentkezését,
és nincs olyan vakcina, amely tartós védettséget biztosítana.
A veszettség fontos célpontja a vakcinafejlesztésnek, és jól kezelhető cél is, mivel a WHO pontosan meghatározta az immunválasz minimális szintjét.
A CureVac már jóval a koronavírus megjelenése előtt megkezdte egy mRNS alapú, veszettség elleni vakcina tesztelését: ez szokatlan módon stabilizálja a nukleinsavat anélkül, hogy módosítaná a nukleotidjait. A vakcinát lipid-nanorészecskékbe zárják, amelyek nagyon hasonlítanak a Pfizer és a Moderna által használtakhoz. Ez olyan immunválaszt eredményez, amely közelebb áll a kórokozó által létrehozott természetes immunválaszhoz: a vállalat nemrégiben tette közzé egy embereken végzett kísérlet első eredményeit, és kimutatta, hogy a vakcina biztonságos és erős immunválaszt vált ki.
"Mivel a veszettség mindig halálos kimenetelű, ezért homogén, természetes immunitással nem rendelkező populációval dolgozhatunk, ami megkönnyíti a vakcina értékelését"
- mondja Lidia Oostvogels, a CureVac alelnöke. A veszettségi program a világjárvány okozta szünet után most folytatódik.
Influenza ellen gyorsan készülhet
A következő betegség, amelyet az mRNS-vakcinatechnológia célba vesz, egy sokkal ismertebb betegség lehet: az influenza. Ebből évente új változatot kell előállítani az aktuálisan terjedő törzsekre optimalizálva, amihez idő kell, az mRNS-technológia használata azonban ezt lerövidíti.
Az nem valószínű, hogy minden "hiányzó" oltás problémájára megoldást ad ez a technológia, de lesznek fontos hiányok amelyeket megold. És ebben, bármilyen furcsa is, a pandémia akcelerátor-szereppel bír.
