INFORÁDIÓ 
2020. december 1. kedd
Elza

koronavírus-járvány

környezetvédelem

ensz

Somogyi Lilla szakkertész a Veresi Paradicsom Kft. üvegházában Veresegyházon 2020. március 4-én. A hidrokultúrás üvegházban, tiszta természeti metódussal, biológiai növényvédelemmel, fenntartható környezetbarát módon, magas beltartalmi értékű koktélparadicsom különlegességeket termesztenek. Ezen a napon a cég kutató-demó üvegházában világűrben járt paradicsommagokat vetettek el. Az űrmagok a NASA kutatási projektjéből kerültek Magyarországra Schuminszky Nándorhoz, a Magyar Asztronautikai Társaság elnökségi tagjához, aki felajánlotta a különleges magokat a Veresi Paradicsomnak, ahol a szakszerű vetés után folyamatos kontroll alatt fejlődnek palántává, és növekednek majd.

Rémisztő jövő: a koronavírus-járvány csak a kezdet

Infostart / MTI

Ha nem vetünk véget a természet ilyen mértékű pusztításának, a mostaninál is pusztítóbb pandémiák várnak az emberiségre.

Gyakrabban fognak felbukkanni, gyorsabban terjedni és a koronavírus-világjárványnál is több halálos áldozatot fognak szedni a jövőbeni pandémiák, ha határozott intézkedésekkel nem vetnek gátat a természetes környezet megsemmisítésének, amely segíti a vírusok átugrását a vadvilágról az emberre – figyelmeztetnek ENSZ-szakértők csütörtökön közzétett tanulmányukban.

A világszervezet Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testülete (IPBES) által a biodiverzitásról és a világjárványokról készített jelentés szerint a trópusi erdők és más gazdag ökoszisztémák védelme érdekében tett lépések segítik lelassítani a klímaváltozást, megvédeni az állat-, madár- és növényfajokat és megelőzhetik a világjárványokat.

A Peter Daszak zoológus vezette 22 fős szakértői csoport becslése szerint akár 850 ezer olyan vírus is létezhet a természetben, amely képes lehet megfertőzni az embert is, és a világjárványok "egzisztenciális veszélyt" jelentenek az emberiségre.

Mint rámutatnak, a Covid-19 a hatodik világjárvány az 1918-as spanyolnátha óta, és valamennyit az emberi tevékenység idézte elő.

Ezen tevékenységek között van az erdőirtás, a mezőgazdasági terjeszkedés, a vadállatkereskedelem és -fogyasztás, amelyek révén egyre szorosabb kapcsolatba kerül az ember a vadállatokkal és az általuk hordozott betegségekkel.

A megjelenő betegségek - köztük az ebola, a zikavírus és a HIV/AIDS - zoonikusak, azaz állati eredetűek, ami azt jelenti, hogy már az előtt terjedtek az állatvilágban, hogy átugrottak volna az emberre.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy

minden évben átlagosan öt új betegség bukkan fel az emberekben, amelyekből bármelyik világjárványt okozhat.

A természet állapotáról tavaly közzétett jelentésükben az IPBES kutatói megállapították, hogy a Föld háromnegyedén a talaj súlyosan károsodott az emberi tevékenység miatt.

A bolygó szárazföldjeinek egyharmada és édesvizeinek háromnegyede mezőgazdasági művelés alatt áll, és az emberiség erőforrás-felhasználása 80 százalékkal ugrott meg három évtized alatt.

A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy becsléseik szerint a koronavírus-járvány csak júliusig mintegy 8-16 trillió dollárjába kerülhetett a világgazdaságnak, és az Egyesült Államokban egyedül ez 16 trillió dollárra emelkedhet a következő év végére.

Egy világjárvány megelőzése századannyiba kerül, mint a vele való megbirkózás - hangsúlyozzák a jelentésben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018