A legközelebbi cél a nagy hadronütköztető átalakítása nagy nyalábsűrűségű hadronütköztetővé. A nagyenergiájú gyorsító segítségével sikerült rátalálniuk a tudósoknak 2012-ben a Higgs-bozonra, most arra törekszenek, hogy nagyságrendekkel több Higgs-bozont tudjanak megfigyelni, így meg tudják érteni ennek a részecskének a szerepét, sajátosságait – mondta az InfoRádiónak Lévai Péter József, a Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója.

„Megnövelik a fényességét, a hatékonyságát a gyorsítónak – tette hozzá a szakember. – A tervek szerint valamikor 2022-ben, elképzelhető, hogy a vírus miatt még tolódik néhány hónappal, kezdődnek az új kísérletek. Csaknem százszor több adatot sikerül majd gyűjteni ugyanannyi idő alatt, mint az eddig működő berendezéssel, így aztán

százszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a Higgs rejtett tulajdonságaira utaló nyomot találjanak

– magyarázta a főigazgató. – Illetve, hogy új részecskék nyomaira is bukkanjanak a kísérletben.”

Lévai Péter József arról is beszélt, hogy eddig a Magyarországon a Wigner Adatközpontban elemezték a CERN-ben mért adatokat, de a százszorosára emelkedő adatmennyiséget ezután a hadronütköztető genfi székhelyén fogják tárolni, feldolgozni. A magyar adatközpontban is hagyott a CERN számítógépes kapacitást;

az új feladatuk a másodlagos elemzés lesz a mesterséges intelligencia bevetésével.

„Igyekszünk kifejleszteni, hogy az úgynevezett gépi tanulás, machine learning alapján hogyan lehet terabájtnyi adatokat elemezni. A gépre bízzuk rá, különböző algoritmusokra, hogy mit találnak érdekesnek, szokatlannak. Ez a feladat rettentő nagy kihívást jelent, pláne olyankor, amikor éppen csak sejtésünk van, hogy mi is lehet érdekes” – fogalmazott a szakember.

A CERN hosszú távú céljai között szerepel a Higgs-bozonnál nagyobb tömegű szubatomi részecskék felfedezése és a standard modell továbbgondolása. Ehhez először egy elektron–pozitron-ütköztetőt, majd egy proton–proton-ütköztetőt szeretnének építeni.

A fejlesztések költségét azonban le kell faragniuk, és ez az igazi tudományos kihívás

– hangsúlyozta Lévai Péter József.

„A nagy kérdés, hogy hogyan lehetne például azoknak a mágneseknek, amelyeket jelenleg használunk, az erejüket megháromszorozni. Hogyan lehetne 8 teslás mágnes helyett 24 teslással építeni a gyűrűt. Ez kicsit olyan kérdés, mint, hogy hogyan lehetne egy 60 lóerős Opel Astrából 180 lóerőst gyártani úgy, hogy annak a költsége nem háromszoros, hanem harmadakkora legyen. Ez a kihívás” – emelte ki.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a CERN amellett, hogy a világegyetem építő köveit kutatja, a technikai és informatikai csúcstechnológiás fejlesztések révén számos, a hétköznapi életben, gyógyításban és internetes kommunikációban használatos eszköz technikai alapjait teremti meg.