Címke: cern (14 cikk)

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet felkészül részecskegyorsítóinak, köztük a Nagy Hadronütköztetőnek az európai energiahiány miatti esetleges leállítására – közölte a CERN energiagazdálkodási testületének vezetője.

Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN kutatói, akik a közelmúltban mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről. A Wigner Fizikai Kutatóintézet professzor emeritusa szerint azért próbálják kísérleti úton vizsgálni a Higgs-bozon bomlási folyamatait, hogy rést találjanak az elméleti fizikai modellen, de egyelőre a megfigyelések a számításokat igazolják.

Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) kutatói, akik a virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről.

A legmodernebb technológiai megoldásokat és a legújabb tudományos eredményeket alkalmazó nagyenergiás részecskefizikai kutatások világlaboratóriuma, a genfi székhelyű CERN elfogadta a működését meghatározó Európai Stratégiai Tervet. Az InfoRádió annak járt utána, hogy milyen irányban folytatódnak a kutatások és milyen szerepet vállalnak ebben a magyar kutatók.

A sötét anyag alkotja a világegyetem 85 százalékát, de egyelőre csak az elméleti fizika bizonyította a létezését. Most egy föld alatti, olaszországi laboratóriumban lehet, hogy észlelték azt a részecskét, az axiont, amely a sötét anyagot alkotja.

Kézfertőtlenítő gyártásával, orvosi berendezések tervezésével az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) is hadba szállt a koronavírus ellen.

Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.

Leállítják a világ legnagyobb kutatóberendezését, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A világ legnagyobb részecskegyorsítóját két éven át karbantartásnak vetik alá, és továbbfejlesztik.

Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.

Egy új-zélandi egyetemekkel együttműködő cég bemutatta a világ első színes röntgenfelvételeit.

Gravitáció, antigravitáció, anyag, antianyag... Kifejezések, amelyek a tudományos fantasztikus regényszerzők fantáziáját – no meg a repülő csészealjakat, és a csillagközi űrhajókat – már évtizedek óta mozgatják. Az utóbbi években azonban ezek egy része a fantasy világából átkerült a tudományos dolgozatok oldalaira.

Hiába tartotta izgalomban a tudósok világát, eltűnt a Nagy Hadronütköztetőben az új fizikára utaló részecske. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa, Horváth Dezső szerint ez siker, hiszen azt mutatja, hogy nem kaptak olyasmit, ami ellent mondott volna az eddig ismert világnak.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai pénteken közölték, hogy csupán "statisztikai fluktuáció" volt a múlt évi méréseikben észlelt Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű új részecske, amely azonban a legújabb mérési adatokban "felszívódott".

A Higgs-bozon, vagyis az isteni részecske felfedezése óta új kísérletekbe fogtak a fizikusok a genfi Nagy Hadronütköztető segítségével. Kutatnak a sötét anyag és a sötét energia után, és az ősrobbanás idején kialakult ősanyag természetét szeretnék megismerni. Mintegy 70 magyar tudós vesz részt a CERN munkájában. A legújabb irányvonalakról Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa beszélt.