A hantavírusok világszerte elterjedtek, eredetileg Koreában a Hantan folyó mellett fedezték fel ezeket, amerikai katonák fertőződtek még az 1950-es években a koreai háború idején, innen kapta a nevét a víruscsoport.

Magyarországon is többféle hantavírus előfordul, ezeknek számos változata létezik világszerte. Jelenleg az úgynevezett Andok változat, tehát egy dél-amerikai típus, mutáns az, ami a hantavírus miatt világhírűvé vált, atlanti-óceáni kirándulóhajón több fertőzést okozott. és ez is a legveszélyesebb, emberről emberre is képes terjedni.

Mint Rusvai Miklós virológus, egyetemi tanár az InfoRádióban elmondta, a magyarországi és a világon Dél-Amerikán kívül is előforduló változatok vesekárosodást, úgynevezett veseszindrómát okoznak, a dél-amerikai változat pedig tüdőgyulladást, tüdőödémát és úgynevezett tüdőszindrómát okoz, képes a légutakon keresztül cseppfertőzéssel is terjedni, így adja át egyik ember a másiknak.

A fertőzés lefolyásáról elmondta, akár 3-4 héten át is képes lappangani, amíg a megbetegedés tünetekkel jelentkezik, majd az európai törzsek egyszer csak a vizeletelválasztás zavarát mutatják, vagyis a vesekárosodás jellemző tüneteit, a dél-amerikai változat pedig köhögés, bágyadtság, magas láz és ezekhez kötődő tüneteket. A magas láz egyébként mindegyik törzs által okozott betegségre jellemző, ezt levertségérzés és légzési nehézség kíséri.

Mint ismert, a luxushajón már hárman is meghaltak ebben a fertőzésben, nekik kevés esélyük volt, mivel a betegségre előzetesen nem is állt rendelkezésre vakcina, csak Dél-Koreában és Kínában van lokálisan alkalmazható, de világszerte nem forgalmazható oltás.

„A kezelés tünetileg lehetséges, a tüdőgyulladás tüneteit lázcsillapítással, légzésrásegítéssel, oxigénterápiával lehet kezelni, a versekárosodás következményeit pedig dialízissel, egyebekkel” – tette világossá Rusvai Miklós.

A végkifejlet pedig, mint láthatjuk, halál is lehet, a halálozási ráta az Andok változat esetében elég magas, a nálunk honos törzseké viszont ennek töredéke.

„Míg nálunk ezrelékekben mérhető a fertőzöttek között a halálesetek száma, az Andok változatnál ez százalékokban, akár 20 százalék is lehet az elhunytak aránya a fertőzöttek között” – mondta a szakértő.

Hogy kik lehetnek a leginkább veszélyeztetettek, arról azt mondta: mivel rágcsálók hordozzák a vírust, elsősorban azok, akik a rágcsálók kontaktusai.

„Nálunk például a sárga nyakú erdei egér az egyik legfontosabb hordozója, tehát természetjárók, erdészek, kirándulók, a természetben sokat mozgó emberek azok, akik fertőződhetnek. Dél-Amerikában ugyanez a helyzet; raktári munkások például nagyobb eséllyel lehetnek fertőzöttek, ők belélegzik a rágcsálók ürülékével szennyezett port” – vetette fel Rusvai Miklós.

A cikk Ignáth Márk interjúja alapján készült.