INFORÁDIÓ 
2019. március 24. vasárnap
Gábor, Karina

metán

grönland

klímaváltozás

Grönland, 2010. augusztus 7. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom által 2009-ben közzétett felvétel a Grönland északi részén található Petermann-gleccserről. 2010. augusztus 5-én egy hatalmas, 260 négyzetkilométeres darab szakadt le a Petermann-gleccserből az amerikai Delaware szövetségi állam egyetemének bejelentése szerint. A jégtömb négyszer akkora, mint a New York-i Manhattan városrész. Utoljára 1962-ben szakadt le egy ekkora jégdarab az Északi-sarkvidéken. (MTI/EPA/Nick Cobbin)

Irgalmatlan mennyiségű pusztító metángáz szabadul el folyamatosan Grönlandon

Infostart / MTI

A jégtakaró mélye, amely nagy szénkészleteket, folyékony vizet, mikroorganizusokat és kevés oxigént tartalmaz, ami ideális feltétele a metángáz kialakulásának, szintén forrása a légköri metánnak.

Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe egy új tanulmány szerint, amely kimutatta, hogy az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre a jég alatti biológiai aktivitás.

A Bristoli Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport

három hónapon át táborozott a grönlandi jégtakaró szélén,

olvadékvizet gyűjtve a nyári hónapokban az 1,8 millió négyzetkilométernyi jégtakaró ezen több mint 600 négyzetkilométeres vízgyűjtőterületéről.

A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint új érzékelőket használva az olvadékvízben lévő metán valós idejű mérésére a kutatók arra figyeltek fel, hogy

a jég alól a metán folyamatosan érkezik az olvadás idején.

Számításaik szerint

legalább hat tonna metánt szállított az olvadékvíz mérőhelyükre a jégtakaró ezen területéről, ez nagyjából annyi, amennyit száz szarvasmarha bocsát ki.

A metángáz a harmadik legjelentősebb üvegházhatású gáz a légkörben a vízgőz és a szén-dioxid után. Bár

kisebb koncentrációban fordul elő, mint a szén-dioxid, 20-28-szor ártalmasabb. Ezért kisebb mennyiségben is képes aránytalanul nagy hatással lenni a légköri hőmérsékletre.

A Földön lévő metángáz többségét mikroorganizmusok állítják elő, amelyek a szerves anyagot alakítják át metángázzá oxigén hiányában főként lápos, mocsaras térségekben és mezőgazdasági területeken.

Bár már korábban is észleltek metángázt a grönlandi jégsapkában,

ez az első alkalom, hogy közvetlenül megfigyelték, hogy a tavasszal és nyáron nagy mennyiségben keletkező olvadékvíz folyamatosan szállítja a metángázt a jégtakaró alól a légkörbe.

"Szembetűnő az a tény is, hogy egyértelmű bizonyítékot találtunk egy kiterjedt jég alatti mikrobiális rendszerre. Tudtuk ugyan, hogy a metángázt előállító mikrobák valószínűleg fontosak a jégalatti környezetben, az azonban vita tárgya, hogy mennyire fontosak és mennyire kiterjedtek. Most már látjuk, hogy akiív mikroorganizmusok élnek kilométerekkel a jég alatt, és nem csak túlélnek ott, hanem a Föld rendszerének más részeire is valószínűleg hatással vannak. Ez a jégalatti metán létfontosságú mutatója az életnek ezekben az elszigetelt környezetekben" - idézte Guillaume Lamarch-Gagnont, a tanulmány vezető szerzőjét az EurekAlert tudományos hírportál.

Az északi-sarki metánforrásokat tanulmányozó legtöbb kutatás a sarkvidék örökké fagyott talajára összpontosított, mivel az nagy mennyiségben tartalmaz szerves szénkészleteket, amelyek metángázzá alakulnak át, amikor olvad a föld a klímaváltozás miatt. Ez a tanulmány megmutatta, hogy

a jégtakaró mélye, amely nagy szénkészleteket, folyékony vizet, mikroorganizusokat és kevés oxigént tartalmaz, ami ideális feltétele a metángáz kialakulásának, szintén forrása a légköri metánnak.
Nyitókép: MTI/EPA/Nick Cobbin
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    Portfolio    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018