Infostart.hu
eur:
385.04
usd:
330.74
bux:
122912.08
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, hogyan építették a piramisokat

A gízai nagy piramis építésének mikéntje régóta foglalkoztatja a tudósokat. Egy friss felfedezés fényt deríthet arra, miként vitték véghez a szinte emberfeletti teljesítményt az ókori egyiptomiak.

Régészek egy csoportja most felfedte azt a rámparendszert, amellyel 4500 éve a köveket mozgathatták. A rendszer maradványai egy ősi kőfejtőben, az Arab-sivatagban fekvő Hatnubnál kerültek elő – írta a Live Science alapján a 24.hu. A Francia Keleti Régészeti Intézet és a Liverpooli Egyetem munkatársai szerint a szerkezetet arra használták, hogy hatalmas alabástromdarabokat mozgassanak meg.

A kutatók úgy vélik, hogy a rendszer a gízai nagy piramis építésében is segíthetett.

A rendszer egy központi rámpából áll, melyet két, számos tárológödörrel rendelkező lépcsősorral láttak el
– mondta Yannis Gourdon, a Hatnubnál folyó projekt egyik vezetője. A szakértő hozzátette, a korabeliek egy szánkószerű eszközt használhattak a kövek szállítására, a szánkót pedig kötelek segítségével emelték ki. A rendszernek köszönhetően jóval kevesebb erőfeszítésre volt szükség az alabástromok megmozgatásához.

Gourdon szerint efféle berendezést még sehol máshol nem fedeztek fel.

A kutatók onnan tudják, hogy a rendszer a nagy piramis korából származik, hogy a környéken korabeli eszközöktől származó nyomokat, illetve Hufura, a nagy piramis építtetőjére utaló feliratokat találtak.

Fotó: Credit: Yannis Gourdon/Ifao
Fotó: Credit: Yannis Gourdon/Ifao

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×