Solymosi Frigyes 1931-ben Kisteleken született, a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát 1955-ben, majd megszakításokkal külföldön, Cambridge-ben, Berlinben, Liverpoolban és Münchenben tevékenykedett.

Évekig a Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék mellett működő kutatócsoportban dolgozott, 1984-ben lett tanszékvezető a szegedi egyetemen. A kiváló tudós kutatási területe a heterogén katalízis, szilárdtestkémia, felületkémia és reakciókinetika volt.

Solymosi Frigyest rendszeresen hívták rangos külföldi egyetemekre és intézetekbe vendégprofesszornak, előadókörutakat tett a világ minden táján, ott volt a neve a legtekintélyesebb szaklapok szerkesztőbizottsági névsorában. Több száz tudományos közleménye jelent meg a nemzetközi szakfolyóiratokban. Solymosi Frigyes professzort a legtöbbet hivatkozott magyar kémikusként tartották nyilván.

1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, majd

1990-től az MTA rendes tagja, 1992-től pedig az Európai Akadémia tagja volt. 1993-ban megkapta a kutatóknak adható legnagyobb elismerést, a Széchenyi-díjat.

Szeged városa 1999-ben választotta díszpolgárának. Szeged saját halottjának tekinti az akadémikust, és a családdal egyeztetve intézkedik a temetéséről.