A Biblia - Józsué könyve - szerint egyik legfontosabb drámai csatájuknál a Nap segítette győzelemre az ígéret földje megszerzésében a honfoglaló zsidó törzseket.

Az ószövetségi történet szerint a zsidókat vezető Józsué védelmet ígért Gibeon lakóinak, és serege élén legyőzte öt, ellene szövetkező király közös seregét. A Biblia szövege Józsué könyvében egy csillagászati jelenséget ír le a csata idején: "Akkor szóla Józsué az Úrnak azon a napon, a melyen odavetette az Úr az Emoreust Izráel fiai elé; ezt mondotta vala pedig Izráel szemei előtt: Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein." (Józsué könyve 12-13.)

Az ókorban csodának tekintették a jelenséget, és úgy vélték, hogy a győzedelmes hadvezér, Józsué Ben Nun felszólítására "megállt a Nap", s így került a Hold takarásába az égen.

A Beér-Seva-i Ben Gurion Egyetem többféle szakterületen dolgozó tudósai - régészek és fizikusok - arra a következtetésre jutottak, hogy a Nap és a Hold együttes említésével, egy egyéb helyeken ritkán szereplő héber szó segítségével egy korabeli napfogyatkozást ír le a szöveg.

Ezek alapján napra pontosan meghatározták a sorsdöntő csata dátumát: i.e. 1207. október 30-án, délután 4:28 perckor arrafelé teljes napfogyatkozás volt, amely öt percig és tizenöt másodpercig tartott. Ekkor csaphattak össze az ókori erők.

A kutatócsoport egyik tagja, Hezi Jichák 2006-ban jelen volt a Kappadókiában, Törökországban megfigyelhető napfogyatkozáson, és ez adta az ötletet: úgy vélte, hogy egy ennyire nagy erejű jelenséget minden bizonnyal megörökítettek az akkoriban élő emberek a Bibliában is.

A tudósok az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) eszközeit használták a napfogyatkozás pontos időpontjának kiszámításához, és munkájukat megkönnyítette, hogy i.e. 1500 és 1000 között a Biblia szövegével egybevágó egyetlen csillagászati jelenség történt azon a vidéken.

A csillagászat segítségével az összecsapásnak a Biblia szövegével egybevágó pontos helyét is sikerült meghatározniuk, továbbá a csapatok 30 kilométeres éjszakai útját is a Jerikótól keletre, Gilgálnál lévő táboruktól a Jeruzsálemtől északra fekvő Gibeon felé.

A Biblia szerint ebben az ütközetben az égből hulló hatalmas kövek is sokakat megöltek és megfutamodásra késztették az ellenséget, de erre - a talán szintén valós jelenségre - nem találtak magyarázatot.

A tudományos dolgozat a bibliai kutatásokkal foglalkozó héber nyelvű, Beit Mikra: Journal for the Study of the Bible and Its World című szaklap legfrissebb számában lát napvilágot.