A német Greifswaldi Egyetem és a lengyel Bialystoki Egyetem kutatói a nagy sápadt keresztespók (Larinia jeskoví) egyedeinél tapasztalták ezt a viselkedést.

Ennek a mintegy egy centiméteres fajnak a hímjei nemzőszerveikkel lecsípik a nőstény nemi szervek kerékpárnyeregre emlékeztető szerkezetű részét, az úgynevezett tőízt, vagyis scapust - mondta el Gabriele Uhl greifswaldi zoológus. "Enélkül a scapus nélkül, amely a hímivarszervekhez való kapcsolódást szolgálja, nem lehetséges az ismételt megtermékenyítés". A szakértők eredményeiket a Current Biology című szaklapban mutatták be.

A kutatók így újabb eszközre találtak bizonyítékot, amellyel a hím pókok garantálhatják saját apaságukat a riválisokkal szemben. Más fajoknál a hímek például váladékkal tömítik el a nőstények genitális csatornáit, vagy nemi szerveik egy részét hagyják hátra a nőstényben, így zárva el az utat a többi hím elől. "Ez túl nagy áldozattal jár, hiszen a hím gyakorlatilag sterilizálja magát" - fogalmazott Uhl.

A keresztespókokra jellemző csonkítással a hímek megőrzik saját nemi szerveiket, a nőstény azonban többé nem tud párosodni.

A német és lengyel szakértők elemezték a témára vonatkozó szakirodalmat és eddig legalább 80 pókfajnál találtak arra utaló jeleket, hogy a sápadt keresztespókhoz hasonlóan megcsonkítják a nőstényeket. De ebben az esetben lehetett elsőként bizonyítani az összefüggést a csonkítás és az apaság védelme között. Világszerte összesen mintegy 40 ezer pókfaj ismert.

Elemzés során a kutatók a csak néhány másodpercen át tartó párzás során a pókpárokat folyékony nitrogénnel mínusz 196 Celsius fokon fixálták és egy magas felbontású röntgenes komputertomográffal is vizsgálták.

Természetes körülmények között is megfigyelték a jelenséget. "Minden nősténynek hiányzott a tőíze, amelyet a párzási szezon végén a lengyelországi Biebrza Nemzeti Park mocsaraiban begyűjtöttek" - mondta el Uhl. Jelenleg azt vizsgálják, ez a csonkítás jár-e más következményekkel, például fertőzésekkel a nőstények számára.