Az 2003 nyarán tapasztalt szélsőséges hőhullámhoz hasonló forróság a korábban véltnél gyakrabban lép fel a jövőben - írták a tudósok a Nautre Climate Change című brit éghajlat-kutatási folyóiratban.

A klímakutatással foglalkozó Met Office Hadley Centre - Nikolaus Christidis vezette - kutatócsoportja egy 2004-ben megjelent tanulmányt vett elő, ennek szerzői a 2003-as hőhullám és az emberi tevékenység közötti összefüggést vizsgálták meg. Ehhez kapcsolták az új hőmérsékleti adatokat és az új klímamodellek eredményeit. Két időszakot hasonlítottak össze: az 1990-1999 és a 2003-2012 közöttit. Az első időszakban csak 52 évente kellett olyan nyárral számolni, amikor az átlaghőmérséklet 1,6 fokkal haladta meg a történelmi középértéket, a második időszakban azonban már minden ötödik évben.

A 2,3 fokkal magasabb átlaghőmérsékletű nyár korábban ezerévente egyszer fordulhatott elő, ennek valószínűsége is megnőtt: 127 évente jelentkezhet. Több tízezer ember halálát okozták az ilyen hőhullámok 2003-ban Európában, mindenek előtt Németországban, Franciaországban és Olaszországban - írták a kutatók. További elemzések arra utalnak, hogy 2040 körül az ilyen nyarak átlagosnak, az évszázad vége felé akár hűvösnek is számíthatnak.

Az elmúlt 10-15 évben az emberi tevékenység éghajlati hatásai valószínűleg lényegesen hozzájárultak a szélsőségesen forró nyarak egyre gyakoribbá válásához - olvasható a tanulmányban.

Az ENSZ támogatásával működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) tavalyi, ötödik klímajelentésében hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás a világ többi részén az európainál drámaibb következményekkel járhat. Igen valószínű, hogy Afrika a 21. században tovább melegszik - áll a jelentésben.

Ázsia és Afrika sok régiójában növekedhet a szélsőséges időjárási események, a hőhullámok, az áradások és a szárazságok gyakorisága és időtartama. Mindenütt érezhetően vékonyabb lesz a jégtakaró, az észak-amerikai hurrikánok idején több pusztító árvízzel kell számolni.