Az európai homo sapiens szobrát Richard Neave, a Manchesteri Egyetem törvényszéki orvostani kutatója készítette el, aki már számos "híresség" bemutatásával gazdagította ismereteinket.

Egy ízben például annak járt utána, hogyan nézhetett ki Jézus, akinek külsejéről ugyan egyetlen utalást sem tartalmaz a Biblia, mégis sokan hosszú, szőke hajú, arcszőrzet nélküli férfiként képzelik el, ám a kutató szerint ez tévhit, hiszen az ilyen külső egyáltalán nem jellemző a zsidókra. Az általa megrajzolt portréval egyébként nem kis felháborodást váltott ki, sokak szerint ugyanis gülü szemű debilként ábrázolta Isten fiát.

A most megalkotott homo sapiens-arc egyaránt lehet egy nőé és egy férfié. Az alkotó munkájához segítséget adtak leletek, például egy arccsont maradványa. Az arcból is jól kivehető, hogy az Európában megjelent homo sapiens közeli rokona a közép-afrikai elődöknek.

Richard Neave kutatásaihoz gyakran a BBC ad motivációt, Jézus lehetséges külsejét is az egyik televíziós csatornájuk felkérésére készítette el, és az európai homo sapienst is egy sorozat kedvéért modellezte.

Barnább volt nálunk

A sorozat az emberiség eredetét és fejlődését, az evolúciót mutatja be, hogyan szóródtak szét az emberek elődei Afrika szívéből a világ legtávolabbi pontjaira. Bemutatják például azt, hogyan alakult át az emberek csontozata vagy bőrük színe a Föld különböző pontjain.

A kutató szerint egyébként a 35 ezer évvel ezelőtt, Európában élő homo sapiensnek sokkal barnább volt a bőre, mint a mai európaiaké.

Az arc - a közeli afrikai rokonság miatt - szinte alig-alig azonosítható be európaiként, lehetne akár ázsiai is - véli a Bristoli Egyetem antropológusa, Alice Roberts, akit narrátornak kért fel a BBC2 a jövő vasárnap induló sorozathoz. Az egyik lényeges eltérés a mai emberhez képest, hogy sokkal keskenyebb az állkapocscsontja.

A homo sapiens már egyenes testtartással, két lábon járt, agykoponyája pedig elérte az 1300-1500 köbcentit, ennek köszönhetően már képes volt az elvont fogalmak alkalmazására. Képes volt a gondolkodásra, és a beszédre is.