Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László

Szilágyi Áron az átok ellen is nyert

Szilágyi Áron a második magyar, aki zászlóvivőként olimpiát nyert.

Az 1948-ban győztes kalapácsvető, Németh Imre után a kardvívó Szilágyi Áron a második magyar sportoló, aki olimpiai bajnok lett, miután a megnyitón vitte a zászlót.

Az eddigi magyar zászlóvivők:

1908, London: Mudin István (atléta)

1912, Stockholm: Rittich Jenő (tornász)

1924, Párizs: Toldi Sándor (atléta)

1928, Amszterdam: Egri Kálmán (atléta)

1932, Los Angeles: Bácsalmási Péter (atléta)

1936, Berlin: Bácsalmási Péter

1948, London: Németh Imre (atléta)

1952, Helsinki: Németh Imre

1956, Melbourne: Csermák József (atléta), Stockholm (lovasversenyek): Erdélyi István (csapatvezető)

1960, Róma: Simon János (kosárlabdázó)

1964, Tokió: Kulcsár Gergely (atléta)

1968, Mexikóváros: Kulcsár Gergely

1972, München: Kulcsár Gergely

1976, Montreal: Kamuti Jenő (vívó)

1980, Moszkva: ifj. Szívós István (vízilabdázó)

1988, Szöul: Vaskuti István (kenus)

1992, Barcelona: Komáromi Tibor (birkózó)

1996, Atlanta: Szabó Bence (vívó)

2000, Sydney: Kőbán Rita (kajakos)

2004, Athén: Kovács Antal (cselgáncsozó)

2008, Peking: Kammerer Zoltán (kajakozó)

2012, London: Biros Péter (vízilabdázó)

2016, Rio de Janeiro: Szilágyi Áron (vívó)

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×