Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
328.61
bux:
121246.33
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Szilágyi Áron az átok ellen is nyert

Szilágyi Áron a második magyar, aki zászlóvivőként olimpiát nyert.

Az 1948-ban győztes kalapácsvető, Németh Imre után a kardvívó Szilágyi Áron a második magyar sportoló, aki olimpiai bajnok lett, miután a megnyitón vitte a zászlót.

Az eddigi magyar zászlóvivők:

1908, London: Mudin István (atléta)

1912, Stockholm: Rittich Jenő (tornász)

1924, Párizs: Toldi Sándor (atléta)

1928, Amszterdam: Egri Kálmán (atléta)

1932, Los Angeles: Bácsalmási Péter (atléta)

1936, Berlin: Bácsalmási Péter

1948, London: Németh Imre (atléta)

1952, Helsinki: Németh Imre

1956, Melbourne: Csermák József (atléta), Stockholm (lovasversenyek): Erdélyi István (csapatvezető)

1960, Róma: Simon János (kosárlabdázó)

1964, Tokió: Kulcsár Gergely (atléta)

1968, Mexikóváros: Kulcsár Gergely

1972, München: Kulcsár Gergely

1976, Montreal: Kamuti Jenő (vívó)

1980, Moszkva: ifj. Szívós István (vízilabdázó)

1988, Szöul: Vaskuti István (kenus)

1992, Barcelona: Komáromi Tibor (birkózó)

1996, Atlanta: Szabó Bence (vívó)

2000, Sydney: Kőbán Rita (kajakos)

2004, Athén: Kovács Antal (cselgáncsozó)

2008, Peking: Kammerer Zoltán (kajakozó)

2012, London: Biros Péter (vízilabdázó)

2016, Rio de Janeiro: Szilágyi Áron (vívó)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

A háború ötödik évéhez közeledve Ukrajna gazdasága egyszerre válságövezet és működő gazdasági tér: miközben az állam pénzügyileg teljes mértékben külső forrásokra szorul, a mindennapi gazdasági életet a nemzetközi támogatások és hitelek tartják mozgásban. A 2026-os költségvetési pálya, a rekordméretű katonai kiadások és a több mint 18 százalékos GDP-arányos hiány világossá teszi, hogy az ország béke nélkül önfenntartó módon nem lenne működőképes. Ebben a kontextusban jelent meg a 700–800 milliárd dolláros rekonstrukciós és „jóléti” horizont, amelyet a magyar kormány hevesen bírál. Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan jelezte: egy ilyen nagyságrendű, hosszú távú európai pénzügyi elköteleződés Magyarország számára is érzékelhető fiskális terheket jelentene. A kérdés az, hogy a Kijev által tervezett, kvázi újjáépítési alap esetében a fő kérdés, hogy mennyi piaci befektetőt találnak. Az ígéretes, hogy az Egyesült Államok már készül leütni a 800 milliárdos szerződést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×