A lengyel csapat a mexikóiak ellen egy unalmas döntetlennel kezdett, majd két hibát kihasználva, 2-0-ra megverte a szaúdiakat. A kusza eredmények miatt így is csoportelsőként várta a harmadik fordulót.

Az argentinok ellen viszont nagyon sima, 2-0-s vereséget szenvedett, az eredmény a látvány alapján még a fehér mezes európai csapatra nézve volt hízelgő. Sőt, még az is segítette őket, hogy az Albiceleste a biztos csoportelsőség birtokában nem erőltette az újabb és újabb támadásokat, nem akart mindenáron további gólokat szerezni.

Pedig, még arra is figyelnie kellett a lengyel védőknek, hogy ne szabálytalankodjanak túl durván, egy fél félidőn keresztül úgy festett, azzal lép tovább csapatuk a nyolcaddöntőbe, hogy kevesebb sárga lapot kapott a csoportkörben, mint a rivális mexikói gárda. (Volt már hasonlóra példa, 2018-ban, amikor a japánok így jutottak tovább, a szenegáliak kárára.)

Végül Al-Dovszari a másik mérkőzésen rontott egy kicsit a mexikóiak gólkülönbségén, mégpedig már akkor, miután véget ért az Argentína–Lengyelország-mérkőzés.

A lengyelek a pályán hallották, hogy az arab válogatott gólt szerzett, ott ünnepeltek.

A lengyel sajtó örül a ténynek, hogy a válogatottja, 1986 után először, ismét továbbjutott a csoportkörből, de kritikus a játékot, a teljesítményt illetően. A vezérgondolat az, hogy nagy köszönettel tartoznak a szaúdiaknak, akik a biztos kiesés és a vereség tudatában sem álltak le, harcoltak, nem kaptak újabbat gólt, sőt szereztek még egyet.

A Wyborcza és a Fakt is gyengének ítélte a támadójátékot. A legszemléletesebb kép szerint: „Lengyelország egy cérnaszálon függött, a cérna nem szakadt el. Csoda Katarban, továbbra is játszunk a világbajnokságon!”. Lewandowski azt mondta: „A sikerre fogunk emlékezni, elfelejtjük a játékot.”