Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnöke beszédet mond a Puskás Aréna toronyépületében létrehozott Puskás Múzeum megnyitóján 2024. november 25-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

UEFA - Kincstárnok lesz Csányi Sándor

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) a legmagasabb pénzügyi tisztségre kérte fel Csányi Sándort, a magyar szövetség (MLSZ) elnökét.

Az MLSZ honlapjának csütörtöki beszámolója szerint mostantól Csányi látja el az UEFA kincstárnoki pozícióját, ezzel az egyik alelnöke lesz a testületnek és ő irányítja majd a testület átfogó gazdasági tevékenységét.

Csányi az UEFA-ban betöltött tisztsége mellett a nemzetközi szövetség (FIFA) egyik európai alelnöke is.

"Ahogy eddig is, új pozíciómban is arra törekszem a munka során, hogy a pénzügyi háttér minden esetben a szakmai fejlődést szolgálja. A nemzetközi labdarúgásban egyre nagyobb jelentőségük van a pénzügyi folyamatoknak. Sok esetben azonban más a klubok, mint a szövetségek érdeke és kulcsszerepe van a felek közötti egyensúly megteremtésének és fenntartásának" - mondta megválasztását követően az MLSZ elnöke.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×