Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.87
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
A későbbi győztes belga Alexander Doom (b) a férfi 400 méteres síkfutás döntőjében a glasgow-i fedett pályás atlétikai világbajnokságon 2024. március 2-án. Molnár Attila (j2) az ötödik helyen végzett.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Vihart kavar az atléták pénzdíjazása az olimpián, de nagy változást indíthat el

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke nyíltan bírálta a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget, amiért pénzdíjat ajánlott fel a sportág párizsi olimpiai bajnokainak. Szabados Gábor sportközgazdász az InfoRádióban azt mondta, az 50 ezer dolláros jutalmazással az lehetett az egyik cél, hogy az olimpia ne értéktelenedjen el a vb-hez és a Gyémánt Liga-sorozathoz képest.

Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetsége (WA) elnöke egy hónapja jelentette be, hogy a világszervezet számonként 50 ezer dollár jutalmat ad a párizsi játékok valamennyi aranyérmesének, s erre 2,4 millió dollárt különít el a NOB-tól a WA-nak járó összegből.

Az atléták természetesen üdvözölték a döntést, ugyanakkor más sportágak vezetői és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is éles kritikát fogalmazott meg. Volt, aki az egyeztetést hiányolta, mások szerint a WA eljárása ellenkezik az olimpiai eszmével.

Szabados Gábor szerint gyakran felmerül a kérdés, hogy az olimpiai résztvevők miért nem kapnak megfelelő díjazást, a válasz pedig minden esetben ugyanaz: a részvétel eszmei értéke sokkal nagyobb, mint a más versenyeknél. Hozzátette, az is látható, hogy azok a sportolók, akik az év közben a pénzdíjas versenyeket komolyan veszik, az ötkarikás játékokon rendszerint nem érnek el jó eredményt, annak ellenére sem, hogy a hazájukat képviselik.

A sportközgazdász úgy látja, Sebastian Coe attól tart, hogy az olimpiát kevésbé veszik komolyan a sportolók. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a NOB olimpiai bevételeinek 90 százalékát visszaforgatják, s ennek elsősorban a nemzetközi sportági szövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok a haszonélvezői, a szövetségeknek pedig ezen bevételeikből a hátrányosabb helyzetű országok sportolóit kellene támogatniuk, és nem növelni a különbséget az atléták között.

„Amit Thomas Bach mond, a legtöbb sportrajongó álláspontjával egyezik. Az olimpián tényleg furcsa, ha egy sportszövetség pénzdíjakat oszt, főleg, ha úgy, hogy nem a főszervezője ennek az eseménynek" – mondta Szabados Gábor.

Szerinte sokkal elfogadhatóbb lenne, ha a NOB fizetne az eredmények után, de úgy látja, hogy ennek nincs reális esélye. Hozzátette, hogy az atlétika az a sportág, ahol a legtöbb kis nemzet rajthoz tud állni, Sebastian Coe-nak pedig megvan a háttere ahhoz, hogy ő legyen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság következő elnöke. A díjazásra vonatkozó felvetése tehát egyszerre több célt is szolgálhat – fejtette ki Szabados Gábor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×