Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A győztes Hosszú Katinka a 200 méteres vegyesúszás döntőjében az úszó világkupa-sorozat budapesti versenyén a Duna Arénában 2018. október 6-án.
Nyitókép: MTI/Czagány Balázs

Hosszú Katinka újabb aranya

Akárcsak pénteken, Hosszú Katinka a szombati zárónapon is egy-egy arany- és bronzérmet nyert egyéniben az úszók világkupa-sorozatának budapesti állomásán. A 29 éves, háromszoros olimpiai bajnok versenyző így négy arany- és két bronzéremmel zárt a Duna Arénában.

Fantasztikus hangulatban, telt házat jelentő ötezer néző előtt, a férfi 400 méter vegyes döntőjével, benne három magyarral indult az esti program. A mezőny gyorsan több részre szakadt, a szám háromszoros világbajnoka, a japán Szeto Daija hamar ellépett, a második helyen pedig Verrasztó Dávidot nem volt esélyük a többieknek utolérni. A magyarok közül az ezüstérmes Verrasztó mögött Holló Balázs a hatodik, Grátz Benjámin pedig a futamban nyolcadik, az időeredményt tekintve pedig a tizedik lett. Bernek Péter végül nem állt rajtkőre.

Női 800 méter gyorson a kínai Vang Csiencse-ha 7:59.44 perces idejével új junior világcsúcsot állított fel, s mindössze egyetlen tizedre volt a spanyol Mireia Belmonte Garcia 2013-as felnőtt rekordjától. Sömenek Onon Katalin a 7., Gál Kincső pedig idejét tekintve a 9. lett. A 16 éves Vang Csiencse-ha csütörtökön 400 gyorson felnőtt világcsúcsot úszott.

Nem sokkal később megszületett a második világcsúcs a Duna Arénában: a brazil Nicholas Santos 21.75 másodperces idővel diadalmaskodott férfi 50 méter pillangón,

a német Steffen Deibler 2009-es, "cápadresszes" idejéből faragott le öt századot, s vette át a medenceparton a 10 ezer dolláros bónuszt jelentő csekket.

Ezt követte a női 200 méter hát döntője Hosszú Katinkával, Burián Katalinnal és Szabó-Feltóthy Eszterrel: a háromszoros olimpiai bajnok az ötkarikás arannyal szintén rendelkező Emily Seebohmmal és Kathleen Bakerrel vívott nagy csatát, végül bronzérmes lett, míg Burián az ötödik, a 16 éves Szabó-Feltóthy pedig a nyolcadik helyen zárt. Bohus Richárd 100 méter háton utolsó, nyolcadik, Dudás Dániel pedig 200 méter gyorson hetedik lett.

Nem kellett sokat várni a harmadik világcsúcsra sem, a jamaicai Alia Atkinson 28.56 másodpercre javította önmaga két évvel ezelőtt felállított 28.64 másodperces rekordját.

A zárónap utolsó egyéni döntőjében 200 méter vegyesen Hosszú Katinka és Jakabos Zsuzsanna az első és a második legjobb idő birtokosaiként állt rajtkőre,

s egy visszalépést miatt az előfutamban kilencedik Verrasztó Evelyn is elindulhatott: Hosszú végig vezetve magabiztosan nyert, míg Jakabos a hatodik, Verrasztó pedig a nyolcadik helyen csapott célba.

A világkupa zárásaként a 4x50 méteres vegyes vegyesváltók küzdelmeit rendezték meg: a Bohus Richárd, Horváth Dávid, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna összeállítású magyar négyes a nyolcadik lett.

A világkupa-sorozat első szakaszát nagymedencében, Kazanyban, majd Dohában rendezték, a második etap rövidpályán Eindhovenben kezdődött a múlt hétvégén, és most Budapesten zárult. A harmadik, zárószakaszra - ugyancsak 25 méteres medencében - novemberen Ázsiában, sorrendben Pekingben, Tokióban és Szingapúrban kerül sor.

A világkupában az egyéni számok győztesei 1500, a másodikak 1000, a harmadikok 500, a negyedikek 400, az ötödikek 300, a hatodikak pedig 200 dollárt kapnak, míg a váltóknál az első hármat díjazzák 3000, 2000 és 1000 dollárral. A világkupa összesített győztese 150 000, a második 100 000, a harmadik 50 ezer dollárral gazdagodik.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×