Infostart.hu
eur:
385
usd:
328.34
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Párizsé a 2024-es, Los Angelesé a 2028-as olimpia

Párizsé a 2024-es, Los Angelesé a 2028-as olimpia

Hét év múlva, 2024-ben Párizs, majd négy esztendővel később, 2028-ban Los Angeles rendezheti a nyári ötkarikás játékokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerdai limai döntése nyomán.

A NOB már júliusban döntött arról, hogy szeptember 13-án mindkét helyszínt kijelöli, majd augusztus elején megállapodást kötött az amerikai metropolisszal a 2028-as rendezésről, amely egyben zöld lámpát adott a francia fővárosnak 2024-re. A NOB történetében másodszor fordul elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentenek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.

A NOB-tagoknak a két város 25-25 perces prezentációja után arra a kérdésre kellett nyílt szavazással válaszolniuk, hogy jóváhagyják-e a NOB, Párizs és Los Angeles között született megállapodást. Ezt a jelenlévők

egyhangú döntéssel fogadták el,

így a francia főváros 1900 és 1924, míg az amerikai nagyváros 1932-ben és 1984 után harmadszor lesz házigazda.

A pályázat eredetileg - ahogy korábban is szinte mindig - a soron következő olimpia megrendezésére szólt, de miután az érdeklődők, illetve jelentkezők közül menet közben Boston, Hamburg, Róma, majd Budapest is visszalépett, így csak két jelölt maradt, felvetődött, hogy a limai kongresszuson a 2028-as játékok rendezési jogát is ítéljék oda.

A NOB július 11-én döntött arról, hogy szeptember 13-án a 2024-es mellett a 2028-as nyári játékok rendezőjét is bejelenti. Ennek ugyanakkor előfeltétele volt, hogy a három fél - a két város és a NOB - megegyezzen. Eredetileg Párizs és Los Angeles is ragaszkodott a 2024-es rendezéshez, de utóbbi később hajlandónak mutatkozott a négy évvel későbbi játékok lebonyolítására is.

Az erről szóló megállapodást a NOB és Los Angeles július 31-én jelentette be, az egyezség részét képezi, hogy a szervezet 2 milliárd dollárral járul hozzá a 2028-as rendezéshez. A NOB hosszú távú támogatásából az amerikai nagyváros többek között utánpótlásprogramot működtet. Ezzel megnyílt az út Párizs előtt a 2024-es játékok vendégül látására. A francia főváros 1,5 milliárd eurós (1,7 milliárd dollár) támogatásra számíthat.

A NOB történetében másodszor fordult elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentettek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.

A francia főváros 1900-ban és 1924-ben volt házigazda - így a friss döntéssel éppen száz év elteltével rendezhet ismét nyári olimpiát -, ugyanakkor sikertelenül pályázott az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es játékokra. Los Angelesben 1932-ben és 1984-ben zajlottak olimpiai versenyek. Az Egyesült Államokban legutóbb - Atlantában - 1996-ban volt nyári olimpia, New York és Chicago viszont eredménytelenül pályázott a 2012-es és a 2016-os rendezésre.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×