Infostart.hu
eur:
379.44
usd:
319.97
bux:
0
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Párizsé a 2024-es, Los Angelesé a 2028-as olimpia

Párizsé a 2024-es, Los Angelesé a 2028-as olimpia

Hét év múlva, 2024-ben Párizs, majd négy esztendővel később, 2028-ban Los Angeles rendezheti a nyári ötkarikás játékokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerdai limai döntése nyomán.

A NOB már júliusban döntött arról, hogy szeptember 13-án mindkét helyszínt kijelöli, majd augusztus elején megállapodást kötött az amerikai metropolisszal a 2028-as rendezésről, amely egyben zöld lámpát adott a francia fővárosnak 2024-re. A NOB történetében másodszor fordul elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentenek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.

A NOB-tagoknak a két város 25-25 perces prezentációja után arra a kérdésre kellett nyílt szavazással válaszolniuk, hogy jóváhagyják-e a NOB, Párizs és Los Angeles között született megállapodást. Ezt a jelenlévők

egyhangú döntéssel fogadták el,

így a francia főváros 1900 és 1924, míg az amerikai nagyváros 1932-ben és 1984 után harmadszor lesz házigazda.

A pályázat eredetileg - ahogy korábban is szinte mindig - a soron következő olimpia megrendezésére szólt, de miután az érdeklődők, illetve jelentkezők közül menet közben Boston, Hamburg, Róma, majd Budapest is visszalépett, így csak két jelölt maradt, felvetődött, hogy a limai kongresszuson a 2028-as játékok rendezési jogát is ítéljék oda.

A NOB július 11-én döntött arról, hogy szeptember 13-án a 2024-es mellett a 2028-as nyári játékok rendezőjét is bejelenti. Ennek ugyanakkor előfeltétele volt, hogy a három fél - a két város és a NOB - megegyezzen. Eredetileg Párizs és Los Angeles is ragaszkodott a 2024-es rendezéshez, de utóbbi később hajlandónak mutatkozott a négy évvel későbbi játékok lebonyolítására is.

Az erről szóló megállapodást a NOB és Los Angeles július 31-én jelentette be, az egyezség részét képezi, hogy a szervezet 2 milliárd dollárral járul hozzá a 2028-as rendezéshez. A NOB hosszú távú támogatásából az amerikai nagyváros többek között utánpótlásprogramot működtet. Ezzel megnyílt az út Párizs előtt a 2024-es játékok vendégül látására. A francia főváros 1,5 milliárd eurós (1,7 milliárd dollár) támogatásra számíthat.

A NOB történetében másodszor fordult elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentettek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.

A francia főváros 1900-ban és 1924-ben volt házigazda - így a friss döntéssel éppen száz év elteltével rendezhet ismét nyári olimpiát -, ugyanakkor sikertelenül pályázott az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es játékokra. Los Angelesben 1932-ben és 1984-ben zajlottak olimpiai versenyek. Az Egyesült Államokban legutóbb - Atlantában - 1996-ban volt nyári olimpia, New York és Chicago viszont eredménytelenül pályázott a 2012-es és a 2016-os rendezésre.

Címlapról ajánljuk
Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

180 fokos fordulatot vettek az amerikai-magyar kapcsolatok Donald Trump újbóli beiktatása után – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke. Törcsi Péter szerint ez a mostani a jó viszony is a tétje az áprilisi országgyűlési választásoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Kérlelhetetlennek tűnik az unió tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős biztosa, Teresa Ribera, aki a gyakorlatban közvetlenül felel azért, hogy milyen cégek léphetnek fúzióra anélkül, hogy monopolhelyzetek alakulnának ki. A versenyképességi témakör a védelem mellett egyértelműen az EU egyik fő prioritásává vált az utóbbi években, és sokan hiszik, hogy a kontinensméretű cégek lennének erre a legkézenfekvőbb válaszok, azonban Ribera szerint más út is van a lemaradás elkerülésére, így nem enged az összeolvadni vágyó telekommunikációs cégeknek – írja a Financial Times.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×