Tanács Zoltán kedden a Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „erős, szuverén, szolgáltató kormányzati informatikát fogunk építeni, ahol a központ feladata nem a piaci verseny megszüntetése és a lopás, hanem az egységes informatikai sztenderdek kialakítása, egy egységes IT governance modell mentén az informatikai fejlesztési és üzemeltetési folyamatok észszerű megszervezése.”

Közölte, központilag érdemes kialakítani egy fenntartható, költséghatékonyan üzemeltethető, biztonságos IT-architektúrát, amelynek fontos jellemzője, hogy rugalmasan lehet hozzáilleszteni új fejlesztéseket. Van, amit központilag kell megszervezni: az alap architektúra megtervezését, az alap infrastruktúra üzemeltetését, az alap IT-szolgáltatásokat, a legnagyobb számban használt szoftverekkel kapcsolatos licenszgazdálkodást, és természetesen az egész IT governance modellt – írta.

A leendő tárcavezető kiemelte: ennek a modellnek nagy szabadságot kell hagynia a végeken, a szakterületeknél, mert a saját üzleti problémáikat csak ők értik igazán. Nem kell mindent agyonközpontosítani és mindent gigabeszerzésekbe terelni, ahol mindig csak ugyanaz a két-három cég lesz a végén a nyertes.

Hozzátette, az ágazatok felelőssége lesz a saját digitális megoldásaik megtervezése, az adatgazdai és alkalmazásgazdai szerepkörök ellátása, sok esetben a fejlesztések végrehajtása jól meghatározott, központi irányelvek, szerződéses standard szabályok és biztonsági előírások mentén.

Tanács Zoltán szerint ehhez vannak jó alapok: a kormányzati informatikában jelenleg is jó szakértők sora dolgozik, többségük a nem túl vonzó munkakörülmények ellenére, elkötelezettségből.

Kifejtette: a céljuk az, hogy a kormányzati informatikában ismét vonzó és rangos dolog legyen dolgozni. Már most tucatjával jelentkeznek be kiváló szakértők, akik külföldről is hazaköltöznének, hogy segítsenek egy modern, digitális államot építeni: az angol államkincstár Chief Data Officere, globális fintech cég fejlesztési vezetője, mesterségesintelligencia-szakértő Hollandiából – írta.

Tanács Zoltán annak kapcsán közölte mindezt, hogy szerinte Balásy Gyula médiavállalkozó interjúja érdekes kérdéseket vet fel. Vajon hogyan reagál majd a többi szektor? – tette fel a kérdést.

Bejegyzése szerint a NER alatt minden ágazatban volt 1-2-3 kiemelten kedvezményezett cég, amelyen keresztül „közpénz százmilliárdok folytak el mindenki szeme láttára, alapvetően lepapírozva – ahogyan arra ő is hivatkozott az interjú során –, de minden valószínűség szerint súlyos jogszabálysértésekkel övezve”.

Az informatika és digitalizáció is hasonlóan komoly visszaélések terepe volt az elmúlt időszakban - értékelt. Rendkívül előnytelen szerződések, kötelezően előírt, egyébként rendkívül alacsony színvonalú, ámde méregdrága rendszerek, teljes szállítói kiszolgáltatottság kritikus szolgáltatások esetében, magánkezekben hagyott, ismeretlen forráskódok, tízszeresen túlárazott, milliárdos beszerzések. Tízmilliárdokért "fejlesztett", máig nem működő rendszerek, mint az elektronikus ingatlan nyilvántartás, és ezeket a súlyos problémákat százával örökli meg az új kormány – írta Tanács Zoltán.

Ennek véget kell vetni. A digitalizáció nem pénzszivattyú, hanem hazánk felemelkedésének a motorja kell, hogy legyen – hangsúlyozta a leendő miniszter.

Nyitókép: Magyar Péter leendő miniszterelnök, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter (b-j) az MTA ünnepi, 200. tisztújító közgyűlésén 2026. május 4-én.