Az ügy előzménye, hogy a Momentum Mozgalom február 17-én 266 151 aláírást adott le az olimpiával kapcsolatos népszavazás érdekében. A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) március 7-ei határozatában a fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött, a bizottság által ellenőrzött érvényes aláírások számát 151 239-ben állapította meg.
Az FVB határozatával szemben két magánszemély fellebbezett, ezeket az NVB március 13-án bírálta el, a fellebbezéseket részben alaposnak találva az FVB határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy
a fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött aláírások száma legalább 139 196.
Az NVB kifejtette: tulajdonképpen abban kellett állást foglalnia, hogy ki jogosult részt venni egy fővárosi szintű helyi népszavazáson. Az NVB álláspontja az volt, hogy bár ebben a kérdésben több értelmezési lehetőség is felmerülhet, a jelenlegi jogszabályi környezetben az az értelmezés biztosítja leginkább a választójog egyenlőségét és a választás tisztaságát, amely szerint csak azok vehetnek részt egy helyi népszavazáson, akik az adott településen egy időközi önkormányzati választáson jogosultak lennének szavazni.
Az NVB szerint aggályos volt, hogy az FVB a népszavazás elrendeléséhez szükséges választópolgári támogatások számát nem az aláírásra valójában jogosult választói csoporthoz igazította, amikor a helyi népszavazáshoz való jog megállapítása során a tartózkodási helyhez, pusztán annak megléte okán a lakóhellyel azonos jogosultságokat rendelt.
Az NVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyet a Kúria pénteken elbírált, és a végzést hétfőn internetes oldalán közzétette.
A Kúria végzésében rámutatott arra, hogy a helyi népszavazás elrendeléséhez szükséges választópolgári szám meghatározására irányadó 10 százalékos mérték számításának alapja nem térhet el a népszavazási kezdeményezés támogatására jogosult választópolgárok számától.
Ugyanakkor - tették hozzá - "nincs olyan, jelen ügyre irányadó hatályos tételes törvényi rendelkezés, amely szabályozná, hogy helyi népszavazás esetén mikor, kinek, hogyan, mi alapján kell megállapítania azt a számot, ami az aláírásgyűjtéshez és ezzel összefüggésben, illetve ebből következően az érvényes szavazatok számának meghatározásához szükséges".
Hozzátették: a Nemzeti Választási Iroda (NVI) - az eddig követett jogértelmezésére és joggyakorlatára tekintettel - a helyi választójog gyakorlására jogosult személyek számánál az időközi önkormányzati választáson választópolgárként jogosultakat vette figyelembe és ezt közölte az FVB-vel (és eszerint a helyi népszavazáson választójoggal rendelkező választópolgárok száma Budapesten a kérdést hitelesítő határozat jogerőre emelkedésének napján, január 10-én 1 385 262 volt).
A bíróság szerint az NVB pedig helyesen járt el akkor, amikor nem az FVB által megállapított számot (151 239) fogadta el, hanem a 139 196-ot.
A bíróság szerint azonban az NVB tévesen rögzítette határozatának indokolásában általános érvénnyel, hogy helyi népszavazási ügyben csak azok a polgárok vehetők figyelembe, akik az adott településen egy időközi önkormányzati választáson választópolgárként jogosultak lennének szavazni, és ebből következően azt is, hogy a választójog gyakorlása szempontjából kizárólag az fogadható el, ha a közvetett és a közvetlen demokrácia alanyainak köre megegyezik.
"A Kúria e megállapításának alátámasztásaként kiemeli, hogy az Alaptörvény a választójog gyakorlásának kereteiről és magáról a választási rendszerről nem tartalmaz részletesebb rendelkezéseket, a törvényhozásra bízza a választási rendszerre vonatkozó szabályok megalkotását, így a garanciarendszer megalkotását is (...), amely nem jogalkalmazói, hanem jogalkotói feladat" - szögezte le a bíróság.
Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát - részben eltérő indoklással - helybenhagyta, a bíróság végzése jogerős.