A 2025-ös jubileumi év szenteste kezdődött, amikor Ferenc pápa megnyitotta a római Szent Péter-bazilika szent kapuját, a világ Rómán kívüli egyházmegyéiben pedig vasárnap mutatják be a szentévet megnyitó ünnepi miséket.

Erdő Péter homíliájában emlékeztetett: Ferenc pápa a remény zarándokai jelmondatot adta a szentévnek, és erre a reményre most különösen szükségünk van.

A világban háborúk dúlnak, terjed a hazugság és a gyűlölet, erősödik a félelem, hogy tönkretesszük a világot, és nem vagyunk képesek megállítani a pusztító folyamatokat, a fiatalok pedig úgy érzik, hogy nincs előttük távlat. Ezt látva átérezzük keresztény küldetésünket: a remény jeleinek kell lennünk az egész emberiség számára – fogalmazott a bíboros.

A mi reményünknek szilárd alapja van – mondta, hozzátéve, éppen az, amit karácsonykor ünnepeltünk: Isten értünk ember lett, vállalva a sorsközösséget az emberiséggel. Ennek az igazságnak az örömében kezdjük meg a szentévet, és legyünk az isteni irgalmasság és a bizalom tanúi a világban – kérte a főpásztor.

Erdő Péter kitért arra: a jubileumi év az ószövetségi Jóbel év keresztény továbbélése. A Jóbel év célja az igazságtalan viszonyok megszüntetése, a harmónia helyreállítása Isten és a választott nép között, a bűnbánat és a megújulás volt – mondta hozzátéve, nem tudjuk pontosan, hogy a régi előírásokat a gyakorlatban mennyire valósították meg.

A keresztény jubileumi éveket 1300 óta hirdették meg a pápák előbb száz, majd huszonöt évenként. A szentév során teljes búcsút nyerhetnek azok a hívek, akik valóban bűnbánatot gyakorolnak és imádkoznak a római pápa szándékaiért – mondta.

A bűnbánat kifejezésének különleges cselekedete lehet a római négy nagy bazilika valamelyikének meglátogatása, és ott bármilyen liturgikus eseményen való részvétel, a Szentföldön a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika, a betlehemi Születés temploma és a názáreti Angyali Üdvözlet-bazilika felkeresése.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a búcsú elnyerésének helyei a Szent István-bazilika, az esztergomi bazilika, a Mátyás-templom, a máriaremetei kegytemplom, a pesti ferences templom, valamint a péliföldszentkereszti kegytemplom – ismertette Erdő Péter.

A zarándoklat a régi ember számára nem elsősorban turizmust jelentett, hanem költséges, fáradságos és veszélyes bűnbánati cselekedet volt – emlékeztetett a bíboros, azt kérve, hogy aki a következő évben elzarándokol valamelyik kegyhelyre, gondoljon erre is.

A 27. szentév az egyházmegyékben 2025. december 28-án zárul, majd 2026. január 6-án, a Szent Péter-bazilika szent kapujának bezárásával ér véget.

Rendes szentévet 25 évente tart az egyház, az előző Szent II. János Pál pápasága idején, 2000-ben volt. Ferenc pápa 2015-ben rendkívüli szentévet hirdetett, amelynek témája az irgalmasság volt, és 2015 decemberétől 2016 novemberéig tartott.