"Ez a kiállítás olyan eredeti gondolatokra, ötletekre és technikákra épül, mint az állandó kiállításunk, ami nagyon népszerű a Magyar Zene Házában. A klasszikus zenetörténet, a magyar zenetörténet sétája, merthogy itt is élményalapon szeretnénk egy korrajzot adni, ami nagyon sokakat érint, hiszen sokan megérték ezt a kort" – beszélt a kiállításról Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója.

A kiállítás az 1956-os forradalomtól a rendszerváltozásig tartó időszakot öleli fel, ami a forradalmat kiváltó popzenéről és táncdalokról szól. A kiállítás alcíme – A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai – is erre utal. "Ez most komolyan hangzik, de közben

ez egy rendkívül szórakoztató, és rengeteg humoros, szarkasztikus ötlettel tűzdelt kiállítás"

– mondta Batta András. Ugyanakkor ezekben az évtizedekben tragikus, tragikomikus dolgok történtek a művészekkel, a zenével, mert a kultúrpolitikában a "három T", tehát a tűrés, a tiltás és a támogatás rendszere működött. Visszatekintve több helyzet groteszknek tűnik, de közben véresen komoly volt. A komolyságot oldják a dalok, a nagy slágerek.

A tárlaton igyekeztek lehetőleg mindenkit felidézni a korszakból: művészeket, énekeseket, zenészeket. A tablón körülbelül kétszázan jelennek meg, 39 slágert választottak ki. "A legkülönbözőbb módon, a legkülönbözőbb aspektusokból lehet élményként végigsétálni ezen a korszakon" – mondta a kulturális intézmény ügyvezető igazgatója.

A kiállításon az egyes terekben különböző stílusú zenék hallhatók fejhallgató nélkül, rengeteg dal állandó körforgásban hangzik el, de vannak elmélyedési pontok is, amikor a klasszikus rock, a táncdal, a folkbeat műfajok jelennek meg. Azok is találhatnak érdekességeket, akik a zenetörténetre kíváncsiak. Batta András elárulta: számára a legérdekesebb a zene és a politika.

A Miénk itt a tér címmel olyan installációsorozat látható, ami egészen különleges. Az installációsorozaton egy flippergolyót lehet virtuálisan kilőni, és arról szól, hogy miként juthatott el egy fiatal együttes, fiatal zenész azokban az időkben egy nyugati nagyszínpadra, és mennyi akadályon kellett keresztülmennie. Sokan nem tudtak átjutni ezeken az akadályokon. A flippergolyó remekül ábrázolja a "gogoli szürrealizmusba torkolló, de mégis realista rajzot". Bemutatja, amikor az illetékes elvtárshoz be kellett mennie annak, aki beszervezte a Nyugatra járó zenészek egy részét, és elbeszélgetett a művészekkel.

"Van egy csomó olyan remek telitalálat benne, ami mindenkinek nagyon fog tetszeni" – mondta Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója.