Kásler Miklós vezetésével 2013-ban vette kezdetét egy kutatási projekt, amely során sikerült meghatározni II. Vak Bélának és III. Bélának a DNS-profilját, egyben az Árpád-házra jellemző génszakaszt, ami férfiágon szinte változatlanul öröklődik. Ez teszi most lehetővé, hogy a jelenleg Székesfehérváron őrzött maradványok közül, egy alapos vizsgálat nyomán azonosítani lehessen az Árpád-házi királyok földi maradványait – mondta az InfoRádióban Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

A szakember arra is kitért, hogy Horvátország is hozzájárul, a lepoglavai pálos kolostorban a 200 évvel ezelőtt újratemetett Corvin János és Corvin Kristóf – Mátyás király természetes fia és unokája – sírjait is felnyithassák. Idén januárban megtörténhetett az archeogenetika minták kinyerése, így a Székesfehérváron őrzött Mátyás király csontok is azonosíthatók lesznek, hiszen megvan egy igazoltan beazonosítható sírból fiának és az unokájának a DNS-profilja.

Székesfehérváron vannak más királyok maradványai is, nem csak az Árpád-ház vagy a Hunyadi család tagjai, ilyenek például az Anjouk, Károly Róbert, valami Szapolyai János vagy I. és II. Lajos királyunk. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója hozzátette: a csontokkal úgy szeretnének sikerre jutni, hogy nyugat-európai, például olaszországi bolygatatlan sírokban őrzött csontok mintáival vetnék össze. Így be lehetne azonosítani, hogy kihez melyik minta tartozik. Ennek köszönhetően pedig megvalósulhatna egy nemzeti panteon, és az ország királyainak már nem azonosítatlanul, kis fémdobozokban kellene a föld alatt nyugodniuk.

A nemzeti emlékhely terve egyelőre még csak körvonalazódik: Horváth-Lugossy Gábor véleménye szerint Székesfehérváron kaphatna helyet, hiszen ott voltak eltemetve ezek a királyok; csak immár méltóbb körülmények között kerülhetne erre sor. A projekt célja az is, hogy közös ősöket is találjanak, tette hozzá a szakember, emlékeztetve, hogy az intézetnek kiemelt kutatási területe például az eurázsiai szkíta kor leletanyagának vagy a hun kornak a kutatása. Vagyis nemcsak a székesfehérvári királyokat, hanem az egész nemzet eredetét, a vándorlás útvonalait, a rokon népekkel való viszonyait próbálják azonosítani.

A főigazgató arra is kitért, hogy a technikának köszönhetően a múlt feltárása ma már nemcsak a bölcsész-, hanem a természettudományok előtt is nyitva áll, például az archeogenetika révén egzakt mérési számok kaphatók, hiszen „ három és fél milliárd bázispár nem tévedhet”. Tehát egy DNS-profil nem értelmezés kérdése, magyarázta, ellenben azzal, amikor mondjuk egy történész egy régi szöveget lefordít és abból valamire következtet.

Az új eszközöknek köszönhető például a jelenleg is gőzerővel zajló Abasár feltárása is, ez volt Magyarország harmadik királyának, Aba Sámuelnek az uradalmi központja. Nemcsak egy 14. századi templomot találtak, hanem már egy 10. századi templom talapzata is körvonalazódik, sőt, ráleltek egy hasonló korú kis osszáriumra is, ahol a megtalált csontok vizsgálata szintén megkezdődött. A szakember bízik benne, hogy sikerül bemutatni, hogy az első választott király tulajdonképpen egy keresztény uralkodó volt, aki 1042-ben a bencéseknek már kolostort alapított.

„Ha minden jól megy, akkor az Eucharisztikus Világkongresszusra például egy helyszínként ki tudja Magyarország ajánlani, hogy »nézzék meg, az ország nem ma kezdett ismerkedni a kereszténységgel, hanem 1000 évvel ezelőtt is élt«” – tette hozzá.