„Több tagállammal közösen sikerült elérnünk, hogy az átmeneti nemzeti támogatások a következő időszakban is tovább vihetők legyenek” – írta a miniszter. Jelezte, az idén több mint 15 milliárd forintot fizetnek ki a termeléstől elválasztott húsmarha, a termeléshez kötött anyatehén vagy éppen a szarvasmarha extenzifikációs támogatásra ezen a jogcímen.

Fontosnak nevezte azt is, hogy a tárgyalások eredményeképpen elfogadott szöveg garantálja a termeléshez kötött támogatások 2026-os szinten történő megtartásának lehetőségét. Az idén közel 74 milliárd forint uniós támogatást kapnak a magyar gazdák a termeléshez kötött támogatás keretén belül; ez kiemelten fontos az olyan, nehéz helyzetben lévő ágazatoknak, mint a cukorrépa, a rizs, a zöldségnövények, az olajnövények, az extenzív és intenzív gyümölcstermesztés, vagy éppen az anyajuh-, anyatehén-, hízottbika- és tejhasznútehén-tartás – fűzte hozzá.

Bóna Szabolcs beszámolt arról is, hogy sikerült megőrizni a legfontosabb jelenleg is alkalmazható KAP-intézkedéseket a következő időszakra: 2027 után is a gazdák rendelkezésére áll majd

• a területalapú alaptámogatás,
• a termeléshez kötött támogatás,
• az AÖP (agroökológiai program) vagy
• az AKG (agrár-környezetgazdálkodási kifizetések).

Továbbra is lehetőség lesz a termelői együttműködések, így a termelői csoportok és a termelői szervezetek kiemelt támogatására.

Sikerült olyan szabályozásban megállapodni, amely kellő rugalmasságot biztosít a tagállamoknak ahhoz, hogy a támogatási intézkedéseken keresztül tekintettel legyenek nemzeti sajátosságaikra – fogalmazott a miniszter.

A KAP számára elérhető költségvetés nagyságáról majd az állam- és kormányfők döntenek egy későbbi időpontban. „A KAP-rendelet végleges elfogadására az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások eredményeképp jövő tavasszal kerülhet sor” – zárta bejegyzését Bóna Szabolcs.