A megkérdezett felnőtt lakosság nagy többsége támogatja a vagyonadó bevezetését, amelynek vállalkozásokra gyakorolt hatásai között a válaszadó cégek az eredményesség romlását, a beruházások visszafogását és a dolgozók elbocsátását említették – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. kedden közzétett elemzésében, amelyben azt vizsgálták hogy látja a lakosság és a vállalati szektor a tervezett vagyonadót.

A közlemény szerint a kormány októberben társadalmi egyeztetésre bocsátotta az 1 milliárd forint feletti nettó magánvagyont terhelő vagyonadó tervezetét. Az első befizetések 2027-ben esedékesek; a javaslat kritikusai a tőke elvándorlásától, a beszedés nehézségeitől és a gazdaságra gyakorolt hatásától tartanak, támogatói ellenben igazságosabb közteherviselést várnak tőle.

A GKI 1000 ember bevonásával, szeptemberben végzett a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérést, amelyben megállapították, hogy a válaszadók 59 százaléka teljes mértékben, további 26 százalék pedig inkább egyetértett azzal, hogy a kormány vagyonadót vessen ki az 1 milliárd forint feletti vagyonokra.

A GKI szerint azt, hogy a lakosság 85 százaléka támogatta a javaslatot, részben az magyarázhatja, hogy az 1 milliárd forintos küszöb a felnőtt lakosság körülbelül 0,2 százalékát érinti közvetlenül, így a kérdés a nagy többség számára egy szűk réteg megadóztatásáról szól.

Magánszemélyek fizetik a vagyonadót, ez azonban közvetetten érinti a vállalatokat is, hiszen a tulajdonosok cégrészesedése beleszámít az adóalapba. Ezért a GKI októberben 650 cég bevonásával azt vizsgálta, hogy a tervezett adónak lenne-e hatása az érintett cégek működésére. A válaszadók bő fele 10 embernél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás, 35 százaléka 10-50 embert foglalkoztató, 13 százaléka 50 embernél többet foglalkoztató cég. Kiemelték, hogy

a válaszadók 51 százaléka szerint az adónak nem lenne hatása a cégük működésére, 18 százalékuk az adó érzékelhető hatására számít, a megkérdezettek 31 százaléka pedig nem tudta megítélni.

A bizonytalanok magas aránya arra utal, hogy a végleges szabályok még érdemben alakíthatják a vállalati várakozásokat.

A hatására számító vállalkozások főként olyan következményekre számítanak, mint például a cég eredményességének romlása, a belföldi beruházások visszafogása és a munkaerő elbocsátása. Mivel a visszaforgatott nyereség sok cégnél a beruházások fő forrása, a legkézenfekvőbb alkalmazkodás a beruházások visszafogása. Az elbocsátásokkal számoló cégek kétharmada a beruházásokat is visszafogná, így ezek a vállalkozások átfogó költségcsökkentésre készülnek. Egy másik csoport az adó kikerülésén gondolkodik: az érintett cégek harmada a tulajdonosi szerkezet átalakítását vagy a tevékenység egy részének külföldre helyezését is megjelölte.

Ez éppen az a kockázat, amitől a javaslat kritikusai tartanak, hiszen ami átszervezéssel vagy áthelyezéssel kivonható az adó alól, az a költségvetési bevételt és a hazai gazdasági aktivitást is csökkenti

– ismertette közleményében a GKI. Hozzátették, a teljes válaszadói körre vetítve a megkérdezett vállalkozások 8 százaléka fogná vissza beruházásait, 7 százaléka bocsátana el munkavállalókat, 6 százaléka átszervezéssel vagy a tevékenység külföldre helyezésével reagálna.