Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
327.95
bux:
142428
2026. október 7. szerda Amália
Nyitókép: Pixabay.com

Veszprémi EKF: nem lesznek túlzó építkezések

Hosszú távú fejlesztési céljait gyűjtötte az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programjába Veszprém, hogy csakis fenntartható beruházásokba fogjon. Porga Gyula polgármester szerint a legfőbb érdemük, hogy egy egész térséget lefednek.

Ha egy szóval kellene összefoglalni Veszprém pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre, a város polgármestere, Porga Gyula a következőt mondaná: együttműködés.

"Meglévő rossz tradíciókat, szokásokat szeretnénk meghaladni. A települések, a civil és az önkormánzati, valamint a vállalkozói szféra közötti falakat szeretnénk lebontani" - hangsúlyozta az InfoRádiónak Porga Gyula.

Hivatalosan Veszprém volt tehát a pályázó, de egy egész térséget bevontak, nagyjából a Bakonyra kell gondolni,

Porga szerint ez volt a pályázat legfontosabb erőssége.

A projekt, mint elmondta, város-, de közösségfejlesztésről is szól, nem akarnak abba a hibába esni, mint korábban sokan, hogy túlzottan az infrastruktúra fejlesztése irányába mennek gazdaként. Ez összesen egyharmad részét teszi ki a költségvetésnek.

"Az infrastruktúra kielégítő, ami nyilván nem azt jelenti, hogy a meglépő intézményrendszert ne kellene felújítani, illetve vannak bizonyos területek, ahol bővíteni is érdemes, de nem ez a fő üzenete a mi pályázatunknak" - húzta alá. A könyvtár, a múzeum, a zeneiskola és más intézmények felújítása egyébként is tervben volt Veszprémben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

A „tükörkép-molekulákkal” kapcsolatos felfedezésekért járt a kémiai Nobel-díj

Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért”. Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szervezetben?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×