Magyarország most először a szervező, bár korábban már vett részt a világszervezet megalakulásának évfordulóján tartott gálakoncerteken. A magyar rendezés ötlete Bogyay Katalin nagyköveté volt, aki még az év elején tett rá javaslatot a világszervezet illetékeseinek.

A koncertet ünnepélyes keretek között, az ENSZ főtitkárának és a közgyűlés elnökének jelenlétében, a közgyűlés termében tartják. Élőben közvetíti az ENSZ televíziója is.

A gálaesten Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Peter Thomson, a közgyűlés elnöke mond beszédet, majd Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára köszönti az egybegyűlteket. Az ünnepi műsort Bogyay Katalin vezeti.

A koncerten elhangzó darabokat a magyar ENSZ-misszió állította össze, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének ajánlva, de egyúttal mindazok emlékére is, akik a szabadságért, az emberi jogokért, az emberi méltóságért harcoltak szerte a világban. Bogyay Katalin misszióvezető - mint az MTI-nek elmondta - beszédében, illetve a műsorban utalni kíván például a dél-afrikai apartheidellenes harc szimbolikus alakjára, Nelson Mandelára, vagy még korábbról, az indiai változásokért békés eszközökkel küzdő Indira Gandhira is.

Bogyay Katalin arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a koncertnek három nagy tematikája - üzenete - van, s ezekhez kapcsolódnak a zeneművek is: a "szabadság mindenekelőtt", a "csak tiszta forrásból" és a "különbözőség mint az ihlet forrása".

Az első zenei blokkban - amelyet a szabadságért és a függetlenségért folytatott harcnak szenteltek - Erkel Ferenc, Kodály Zoltán és Hector Berlioz muzsikája csendül fel. A Csak tiszta forrásból címmel készült összeállításban elhangzó zeneművek szintén olyan utazásra invitálják a vendégeket, amely a szabadságot villantja fel, s ehhez Bartók Béla muzsikája mellett ausztrál és dán szerzők műveit válogatták ki a magyar szervezők. Végül, A különbözőség mint az ihlet forrása című összeállításban Kodály mellett Johann Strauss és Johannes Brahms dallamai szólnak, s velük a szervezők arra szeretnének emlékeztetni, hogy minden kultúra halálra van ítélve, ha elszigeteli magát, de minden kultúra csakis akkor sikeres, ha egyúttal őrzi a saját gyökereit is. A gálakoncert Brahms Ötödik magyar tánc című zeneművével zárul.

Az est sztárvendége Rost Andrea szopránénekesnő, de a fellépő művészgárda nemzetközi. Bogyay Katalin hangsúlyozta: elsősorban olyan művészeket kértek fel, akiknek hazája sokat küzdött a szabadságért, de például fellép ausztrál, dán, Srí Lanka-i művész is. Az ő országaik ugyanis annak idején részt vettek az 1956-os magyar eseményekkel foglalkozó különleges ENSZ-bizottság munkájában.

Az ENSZ-gálán a Magyar Állami Operaház zenekara lép fel Szennai Kálmán vezényletével, közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett táncosai és László Boldizsár tenorista is.

Az első beszédet Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mondja el, aki annak idején, 12 éves gyermekként, levelet írt az ENSZ akkori főtitkárának, s arra kérte Dag Hammarskjöldet: segítsen Magyarországnak, hogy a szabadságért folytatott harcát sikerre vihesse. Ezt az emlékét Ban Ki Mun már egy márciusi stockholmi konferencián is felidézte.

Az egybegyűlteket köszöntő Szabó László külügyi államtitkár az MTI-nek előzetesen nyilatkozva hangsúlyozta a gálakoncert jelentőségét, s azt, hogy Magyarország - amely 1955 óta tagja a világszervezetnek - elkötelezett híve a párbeszédnek, a nyitottságnak, a befogadó szemléletnek és a nemzetek közötti hidak építésének. Leszögezte azt is, hogy Magyarország számára különleges megtiszteltetés, hogy idén megszervezhette a gálakoncertet, és ennek köszönhetően a világszervezet is 1956 forradalmára emlékezik.